Nem is kérdés ma már, hogy a netre fel kell kapcsolódni, méghozzá a nap 24 órájában, minden eszközünkkel, bárhonnan és tökéletes sebességgel. A sebesség persze csak az egyik tényező, a stabilitás is számít, mert mit sem ér a gigabites Wi-Fi, ha folyton szakadozik, nem érhető el a lakás bármely pontján, vagy éppen olyan gyenge a jel, hogy 56K-s betárcsázós nosztalgia-érzetünk támad.
A Wi-Fi szabvány már több mint 20 éves múltra tekint vissza, ám hiába tartunk már a Wi-Fi 7-iterációnál, még mindig nem mondhatjuk azt, hogy megbízható, komoly nyűgöktől mentes technológiáról van szó. Nem is csoda, hogy mind a mai napig sok eszközön ott a LAN port, ami lehet, hogy elavult és problémás, hogy vezetéket kell hozzá használnunk, de ha egyszer bekábeleztük az adott eszközt, akkor ott alacsony késleltetést, megbízhatóan stabil, sőt, gyors kapcsolatot kapunk. Mutatunk öt indokot, amiért még mindig megéri LAN-kábelekben is gondolkodni, nem csupán a Wi-Fi-re hagyatkozni.
1: Játékhoz ideális
Amikor egyjátékos címekkel, lassabb folyású, történetmesélős játékokkal játszol, bármilyen Wi-Fi-kapcsolat megteszi, csak ritkán kell kinyúlnia a játékkonzolodnak vagy PC-dnek a távoli szerverekre. Amikor ez történik, a válaszidő akkor sem olyan égetően fontos, de egészen más a helyzet, amikor kompetitív játékkal játszanál. Itt online szerverhez csatlakozol a többi játékossal együtt, és kritikus, hogy minden adatcsomag azonnal és pontosan betaláljon, mert elegendő egy minimális késlekedés az adatátvitelben és máris elvesztetted a csatát. Az adatmennyiség ekkor sem irtózatosan nagy, viszont ami a gondtalan játékhoz kell, az azonnal kell, messze 10 ms alatti PING-értékekkel, 0%-os csomageldobással. Erre a feladatra márpedig a LAN az ideális, ahol a kábeles, mondjuk gigabites kapcsolat a Wi-Fi-nél sokkal jobb értékeket képes biztosítani. Nem is csoda, hogy a játékkonzolokon, gaming asztali és mobil PC-ken mind a mai napig ott az RJ45-ös port.
2: Gyorsabb, mint az otthoni Wi-Fi-d
A gigabites Wi-Fi nem is olyan régi találmány, sőt, ha jobban megnézzük, mind a mai napig ritkaság ezt a tempót stabilan elérni egy átlagos otthoni hálózaton mondjuk egy mobillal vagy laptoppal. Sok felhasználó csalódik, amikor a boltban AX3000 vagy AX5400-ként megvásárolt routere otthon nem produkál 3 vagy 5,4 Gbit/s tempót notebookjával. Az ok egyszerű: ez a sebesség a router dobozán és nevében az összesített tempót mutatja, ráadásul csak az elméleti maximálisat. Számít a Wi-Fi-szabvány, a csatorna szélessége, a routertől mért távolság és a hálózat leterheltsége is. Ha bármi, mondjuk több Wi-Fi-s eszköz, mikrohullámú sütő vagy egyéb jelenség megzavarja a rádióhullámok terjedését, az adatátviteli sebesség azonnal jókorát zuhan.
A kábeles netkapcsolattal ilyen gond nincsen. A gigabites sebesség már régóta filléres és bárki számára elérhető, ezt a legolcsóbb routerek is támogatják és speciális kábelre sincsen szükséged. Nem nevezhető ma már luxusnak a 2.5 GbE sem, sőt, az 5 GbE is megfizethető és viszonylag könnyen kiépíthető (feltéve, hogy nem okoz gondot a kábel kihúzása a router és a klienseszköz között). A 10 Gbit/s sebességre képes eszközök is elérhetők szaküzletekben, ám erre már tényleg csak akkor van szükség, ha óriási adatmennyiségek gyakori mozgatására készülsz hálózaton belül.
3: Megbízhatóságból jeles
A Wi-Fi jelet szinte bármi megzavarhatja, legyen az a szomszéd hálózata, egy elektromos otthoni berendezés vagy például egy-két elválasztófal. A födémeken már alig-alig jut át bármi is, ha pedig a lakásod, házad előtt oszlopon vezetett a nagyfeszültségű kábel, azt a Wi-Fi-lefedettség fájdalmasan megsínyli. Zavar esetén nem feltétlenül szakad meg a Wi-Fi adatkapcsolat, csupán többször kell ismételni a két pont közti adatcsomagokat, végeredményben a sebesség drasztikusan romlik. Ha nagyon szigorúan vesszük, ez nagyobb fogyasztást is jelent adott mennyiségű leforgalmazott adatra vetítve.
A kábeles hálózati kapcsolatot nem zavarják meg ilyen külső tényezők, a leggyakrabban használt Cat5E kábel árnyékolása is sokat segít ebben, így az elméleti gigabites kapcsolat általában el is érhető. A falak és a födém sem blokkolják az adatot (persze a kábelt át kell vezetni), a távolság pedig aktív ismétlő nélkül is elérheti akár a 100 métert.
4: Wi-Fi-hálózatod tehermentesítésére
Egy átlagos otthoni hálózatra temérdek eszköz kapcsolódik, és ez az évek múlásával csak egyre gyarapodni fog. A rengeteg kisebb klienseszköz hiába nem forgalmaz túl sok adatot, akkor is foglalja a sávszélességet, rádiójele helyet követel magának az éterben. Ha emellé még ott a te saját PC-d vagy játékkonzolod is, akkor annak is meg kell küzdenie ezekkel a kisebb kliensekkel, és szinte biztos, hogy nem fog neki sohasem teljes sávszélesség jutni. Ezt némiképp lehet finomhangolni megfelelő routerrel vagy mesh hálózattal, ha akkurátusan összeállított eszköz-prioritáslistát és QoS-t állítasz be, de ha kábeles kapcsolatot is meg tudsz oldani, azzal jársz a legjobban.
A LAN-on csatlakozó eszközök azonnal kiszolgálásra kerülnek, erre prioritással is rá tudsz erősíteni. Ez már eleve stabil sebességszintű, jobb kapcsolatot eredményez, ám további pozitív hozománya a kábeles csatlakozásnak, hogy ezzel tehermentesíted a Wi-Fi hálózatodat, és éppen olyan eszközt kapcsolsz át kábelre, amely amúgy rengeteg adatot forgalmazott eddig, jelentősen leterhelve ezzel az otthoni Wi-Fi-t.
5: NAS-tulajoknak kötelező
Számos előnye van az otthoni fájlszervernek, vagy még inkább az intelligens NAS-nak. Ezek a kis hálózati eszközök jelentősen javítják az adatbiztonságot akár minden eszközödnél, gyorsak, megbízhatók, keveset fogyasztanak, ha pedig nem az abszolút belépőszintű modellt választod, számtalan praktikus szolgáltatást is kapsz. Ilyen például a privát felhő és VPN, a virtualizálás, a hálózati letöltőkliens, NVR, web-, ftp- és akár levelezőszerver és még sorolhatnánk. A modern NAS-ok rendkívül praktikusak és ma már elérhető áron beszerezhetők, viszont ahhoz, hogy tényleg minden szolgáltatásukat kihasználd, kötelező a LAN-kapcsolat - ideális esetben a minimum 2.5 GbE sebességű.
