Borzalmas vállalkozás volt a régi - nem túl - szép időkben az aranykeresés. Az 1848-55-ös kaliforniai aranyláz háromszázezres hisztérikus tömeget vonzott Sierra Nevadába és Észak-Kaliforniába, ami több ezer őslakos lemészárlásával járt. Mivel napjaink új aranya a kriptopénz, a meggazdagodás reményében folytatott tevékenység ma már igen előkelő, karosszékbeli elfoglaltsággá vált.
S ahogy az 1840-es években a reményteljes amerikaiak mellett ezrek érkeztek Latin-Amerikából, Európából, Ausztráliából és Kínából az Újvilágba, úgy a bitcoinbányászatot évek óta nyomon követő cambridge-i Judge Business School adatai szerint a globális hashráták 37,84 százalékával továbbra is az USA a legnagyobb, őket Kína (21,11%), Kazahsztán (13,22%), Kanada (6,48%) és Oroszország (4,66%) követi.
Miként 170 éve az aranyat keresők közül csak kevesek gazdagodtak meg, akként napjainkban a bitcoinbányászok élete is küzdelmes. Sokan, akik tavaly, amikor a legnagyobb kripto minden idők legmagasabb árfolyamát érte el, még tömegesen fektettek be új bányászati infrastruktúrába, hogy részesüljenek a tetemes profitból, most igencsak küszködnek az árfolyamcsökkenés, a növekvő energiaköltségek és a bányászat nehézségeinek erősödése miatt.
Az Arcane Research elemzőinek adatai szerint a bitcoinbányászat napi bevételének folyamatos csökkenése már elérte a 18 millió dolláros szintet a tavaly novemberi 62 millió dolláros csúcsról, amikor az iparág teljes bevétele 16,7 milliárd dollárra háromszorozódott a 2020-as 5 milliárd dollárról.
Mindazonáltal már a trend kialakulásának elején látható volt, hogy a kriptopénz fejlődésével egyre nehezebbé válik az alapot képező kriptográfiai blokklánc fenntartása, és a rengeteg kritika ellenére is sokáig tartott, amíg ennek a ténynek a környezeti következményeit valóban felismerték.
Joggal gondolhatnánk tehát, hogy a fenyegető globális energiaválság közvetlenül érintheti a bitcoinbányászokat, ám az Ark Investments igen meglepő adatai szerint az ágazat energiájának háromnegyede megújuló forrásból származik, így azok az aranykeresők, akiket a mai energiaválság érinthet, nem mások, mint a hagyományos energiahálózatra támaszkodó magánzók. Egy biztos, aki otthon bányászik bitcoint ASIC bányászgéppel, annak alaposan át kell gondolnia, hogy mitévő legyen.
Íme szerkesztőink véleménye a témáról:
Andersen Dávid, főszerkesztő, Zöld Pálya
Még nagyon korai fázisban vannak a kriptovaluták, az pedig már most látszik, hogy jelen formájukban fenntarthatatlanok. Rengeteg energiára és ehhez megfelelő hardverre van szükség a bányászatukhoz, ami különösen mostanság nem tűnik túl jó megoldásnak. A blockchain-technológiában látok fantáziát, de abban sem pénzügyi szempontból, sokkal inkább a különféle digitális azonosítási területeken. Ami biztos, hogy a mindennapi pénzes tranzakciók kiváltására egyelőre alkalmatlan, az árfolyama meglehetősen ingatag - erről valószínűleg El Salvador kormányfője tudna mostanában bővebben beszélni, mivel a közép-amerikai országban megpróbálták bevezetni hivatalos fizetőeszközként a bitcoint, ami más kriptovalutákkal együtt idén komoly összeomlást produkált.
Összefoglalva, amíg nem terelik átláthatóbb mederbe a kriptovaluták kezelését, addig legfeljebb a spekulánsok és a szerencsevadászok számára jelent jó lehetőséget.
Persze ha lenne egy időgépem, már mennék is vissza a kétezres évek elejére, felvásárolni az összes bitcoint.
Higyed Gábor, szerkesztő/újságíró, PC World
Már korábban, az árfolyamok esésekor elkezdett kissé alábbhagyni a kriptoőrület, ám ne feledjük, hogy amilyen gyorsan esett, nagyjából olyan gyorsan emelkedni is tud az árfolyam. Ott van a jojóeffektus is: ha elegen szállnak ki, eljön az a pont, amikor megint nagyon vonzó lesz a piac az új belépők számára. A kriptotörténet már rég túlmutat azon, hogy az egésznek egyszerűen vége legyen, csak a kibányászott bitcoin értéke 430 milliárd dollár körül mozog; ez Magyarország idei költségvetésének hatszorosa - ennyit a leesett árfolyamról. Az emelkedő energiaárak alighanem csak egy újabb nehezítő tényezőt jelentenek majd a bányászok számára amellett, hogy a GPU-k ára az egekben, valamint hogy egyre több ország tiltja a bányászfarmok üzemeltetését. Én ez utóbbi oldalról fognám meg a dolgot: tény, hogy a bitcoinból rengetegen gazdagodtak meg, de összességében a kriptopénzek hasznossága eléggé vitatható a szakemberek körében is, környezetszennyezési aspektusból pedig egyenesen katasztrofális, ami történik. Utóbbi szempontból tehát nagyon jó lenne, ha kipukkadna az a bizonyos buborék, de szerintem legfeljebb csak kicsit leereszt.
Héjja Máté, újságíró, PC World
A kriptovaluták árának sokadik, de minden eddiginél jelentősebb földbe állása rámutatott, hogy nem szabad gondolkodás nélkül beleugrani ilyesfajta befektetésekbe úgy, hogy az ember minden tartalékát felégeti. Rengetegen jártak pórul, akiknek most nagy összegek elvesztését kell tanulópénzként elkönyvelniük. Az ilyen valutákért felelősöknek egyszerűen muszáj kitalálniuk, hogyan garantálhatnak átlátható és észszerű működést, ami a piacot is stabilizálni tudja, és a nyerészkedők zsebének kitömése helyett a fenntartható működésre fókuszál. Az szinte biztos, hogy a bitcoin, az ethereum és az egyéb, talán még fel sem tűnt kriptovaluták velünk maradnak, és a jövőben is fontos szerepet kapnak, ahhoz azonban, hogy nemzetközileg elismert és széles körben alkalmazott fizetőegységgé váljanak, még hosszú utat kell megtenniük.
Az már csak hab a tortán, hogy egyre jelentősebb az energiahiány, ami miatt alapjaiban kell megváltoztatni azt, ahogy a jelenleg népszerű kriptovaluták működnek. Egy kis portfólió fenntartásából nem lehet baj, de most talán jobb kivárni. Izgalmas időket élünk.
Meixner Zoltán, újságíró, Computerworld
A minap találkoztam a közösségitechnológia-szakértő John Naughton cikkével, ami tökéletesen összefoglalta a lényeget: bár a bitcoint fizetőeszköznek szánták, hamar a pénzügyi eszközök új osztályként tekintettek rá, majd az alacsony kamatlábak idején egy hisztérikus spekulációs buborék tárgya lett. A bitcoinbányászat egy ideig borzasztóan jövedelmező volt, a bruttó árrés néha elérte a 90 százalékot is, de a dolgok gyorsan megváltoztak. Egyrészt az árfolyam zuhanni kezdett, az áram ára pedig durván felszökött, van, ahol 70 százalékkal. Ezért - iparági szakértői számítások szerint - egyetlen bitcoin kibányászása ma már akár 25 ezer dollárba is kerülhet. A felismerés azonban, hogy ennek súlyos környezeti következményei lesznek, elég lassan ment. A spekulánsokat az ilyen dolgok ritkán szokták érdekelni, hiszen a vagyonszerzés lebeg a szemük előtt, ezért a többieknek kell megfékezni őket. Márpedig ha lanyhul az érdeklődés, vagy túl sok az ellenérzés és -érdek, a körülmények pedig romlanak, a buborék óhatatlanul kipukkad, de legalábbis leereszt.
Még több hasonló cikket olvasnál? Vedd meg a 2022/09-es PC World magazint, ráadásul ajándék szoftvereket és PC-s teljes játékot is kapsz, ha így teszel!
