A Facebook jelenleg a közösségi média korlátlan ura. A Föld 7,6 milliárdos lakosságának már lassan harmada aktív felhasználó (a tavalyi negyedik negyedévben 2,13 milliárdan voltak, és az átlagos növekedés 14 százalék évente). Persze eddig is voltak lemorzsolódók, de most eljöhet egy olyan kritikus pont, amikor akár tömeges elvándorlás is megindulhat, mégpedig egy frissen kirobbant amerikai botrány következtében.
A közvetlen kiváltó nem a Facebook, hanem egy angol elemző- és marketingvállalat, a Cambridge Analytica (röviden CA), amelyről kiderült, hogy homályos ügyleteknek köszönhetően alaposan befolyásolták a legutóbbi amerikai választásokat, és valószínűleg nagy szerepük volt abban, hogy a világ megdöbbenésére Donald Trump lett az elnök. A közösségi oldal viszont ott kerül képbe, hogy egy korábbi CA alkalmazott azt állította, 2013-ban a vállalat 50 milliónál is több Facebook felhasználó adatait szerezte meg illetéktelen módon, egy Facebookba belépő külső alkalmazáson keresztül. A főként amerikai felhasználókat aztán érdeklődési körükhöz illő reklámokkal és tartalmakkal bombázták, hogy véleményüket Trump felé tereljék.
Trükkösen kicsalt adatok
A módszer nagyonhasonló volt ahhoz, mint amire még mostanában is kénytelenek vagyunk felhívni a figyelmet: a külső fejlesztők által készített, Facebookhoz kapcsolódó alkalmazások megszerezhetik bizonyos személyes adatainkat, és bár azt már meggátolhatjuk, hogy az appok a nevünkben postoljanak a közösségi oldalra, de a készítőik ettől még (elvben) vígan visszaélhetnek a többi rólunk gyűjtött adattal.
Az említett esetben először elkészült egy személyiségtesztnek álcázott app, amelyet egy Aleksandr Kogan nevű illető, a Cambridge-i Egyetem alkalmazottja publikált. Ezt nagyjából 300 ezer felhasználó használni is kezdte Facebookon, ezzel hozzáférést adva különféle személyes információikhoz, ráadásul még az ismerősi körükből is el tudott szipkázni adatokat. Ezután Kogan a megszerzett csomagot eladta a CA-nak, amely elemezte az így szerzett információkat, például az illetők nevét, nemét, lakhelyét és életkorát, de valószínűleg még néhány egyéb faktort is számításba vettek (például az általuk lájkolt oldalakat és szolgáltatásokat), majd ezek felhasználásával tudták őket megcélozni olyan reklámokkal, amiket a lehető legjobban a sajátjuknak éreztek.
Zuckerberg: ma már minden jobb
Ugyan ez a trükkös adatbegyűjtés 2013-ra datálódik, a botrányt mégis csak mostanában kapta fel a világsajtó, és azóta az ügy egyre csak dagad. A politikai vetületei nem is a PC Worldre tartoznak, elég annyi erről, hogy a jelek szerint a CA az így szerzett információk segítségével tényleg komolyan befolyásolhatott olyan nagy horderejű eseményeket, mint az amerikai elnökválasztás, vagy épp a Brexit-szavazás kimenetele.
Viszont a botrány erősen átcsapott a Facebookra is. Ismét fellángoltak a tulajdonképpen már a kezdetek óta itt-ott meglevő adatbiztonsággal, privátszférával kapcsolatos viták, de a felhasználókon felül még állami szinteken is "bekérették Zuckerberg ellenőrzőjét". A fiatal cégvezért és egyéb magas beosztású vezetőket az európai és brit parlament is berendelte személyes elbeszélgetésre, miközben politikai, gazdasági és közéleti szereplők kezdték minden rossz ősforrásaként megbélyegezni a közösségi szolgáltatást.
Mark Zuckerberg rövid hallgatás után tegnap, magyar idő szerint este reagált az eseményekre hivatalos Facebook oldalán.
Zuckerberg szerint fontos, hogy az eset óta teljesen megváltozott a Facebook adatkezelése: 2014-ben már elkezdték szigorítani a külső appok jogait a felhasználói adatok hozzáférésére és felhasználására. Többek között az alkalmazások már nem kaphatnak jogot a felhasználók ismerőseinek megismerésére, csak akkor, ha ezt maga a felhasználó és annak ismerősei jóvá nem hagyják. Ezáltal ma már elképzelhetetlen, hogy egy Koganéhoz hasonló app ilyen szintű és mélységű adatmennyiséget szerezhessen meg.
Szigor minden szinten
A Facebook vezetője mindemellett a jövőre nézve is ígéretet tett, miszerint tovább szigorítják a külső appok adatkezelési lehetőségeit, valamint bővítik azon eszközök körét, amivel a felhasználók folyamatosan követhetik, kik és mit látnak "belőlük".
Egyrészt a Facebook saját részről belekezd egy átfogó vizsgálatba, amely érint minden olyan appot, kvízt, játékot és egyebet, ami a közösségi szolgáltatásba ágyazva futtatható. Minden olyan fejlesztőt azonnal kizárnak a Facebook app-platformjáról, aki nem egyezik bele az auditba, és azokat is, akikről a vizsgálat során kiderül, hogy több adatot szerez meg, mint amennyihez joga lenne, illetve rosszul vagy felelőtlenül használja ezeket.
Másodsorban a szűrőn átment, biztonságosnak kimondott appok jogait is visszaveszik, például megvonják az adatainkhoz való hozzáférést attól az alkalmazástól, amelyet nem használtunk az elmúlt 3 hónapban. Ezzel például elkerülhetjük, hogy az általunk már elfeledett, két éve futtatott "hogy néznél ki királypingvinként" alkalmazás még ma is gyűjtögesse az aktuális információinkat, hogy aztán valami randaságra használja fel. A külső appok által megszerezhető alapinformációkat is szűkítik a névre, profilképre és az e-mail címre, a fentiek betartására pedig minden alkalmazás-fejlesztőt szerződés aláírásával köteleznék.
Harmadrészt a felhasználók számára is még egyszerűbbé és egyértelműbbé teszi a Facebook, hogyan kezelhetik a külső alkalmazásokat és az általuk látható adatokat. Persze erre eddig is volt mód, a Facebook jobb felső csücskében lenyíló menüben kell kiválasztanunk a Beállítások menüpontot, majd az Alkalmazások fül alatt láthatjuk, milyen appok kapcsolódnak jelenleg a fiókunkhoz. Ezeket aztán szükség szerint le is tilthatjuk, vagy átnézhetjük az általuk látott adattípusokat. Zuckerberg ígérete szerint ezt a beállítást nemsokára még jobban látható helyre, a hírfolyam tetejére, külön elemként is felteszik.
Addig pedig szeretettel ajánljuk mindenkinek a néhány héttel ezelőtt készített cikkünket és az alábbi videót, amely pont arról szól, hogy miért kell odafigyelni az ártalmatlannak tűnő Facebook-appokra és kvízekre.
