A Vezúv időszámításunk után 79-ben jegyzett óriási kitörése becslések szerint akár 16 ezer ember halálát is okozhatta, amikor a vulkánból kirobbanó anyagok maguk alá temették Pompeii, Herculaneum, Oplontis és Stabiae városát. A katasztrófa által érintett települések közül elsőként az 1700-as években kiásott Herculaneumot sikerült felfedezni, a lelőhely egyik legizgalmasabb pontja pedig egy fényűző villa, amelynek könyvtára több mint 600 elszenesedett papirusztekercset őrzött meg az utókornak. A probléma, hogy a tekercseket nem olvashatók, ezért kerülőúton kell hozzáférni a tartalmukhoz.
Ebben ért el óriási áttörést a 21 éves informatikus hallgató Luke Farritor, aki mesterséges intelligencia bevetésével olvasta le az első szót az egyik tekercstöredéken, mióta azt közel 2000 évvel ezelőtt maga alá temette a halálos vulkáni takaró. A Farritor egy speciális gépi tanulási modellel elemezte a papiruszt, amely végül a "porphyras" szót ismerte fel, ez pedig annyit jelent, hogy "lila".
A történelmi eredményt a Vesuvius Challenge nevű verseny keretében sikerült elérni, amely 40 ezer dolláros (közel 15 millió forintos) pénzdíjat ajánlott annak, aki legalább 10 betűt talál egy 4 négyzetcentimétres területen. Az első díjat elnyerő hallgató munkája korábbi vívmányokra épült. A folyamat 2019-re nyúlik vissza, amikor Stephen Parsons szintén gépi tanulási modellek bevetésével azonosította a tinta nyomait a tekercstöredékekről készült CT-felvételeken.
Nat Friedmann és Daniel Gross ezt követően indították el a papirusz megfejtését ösztönző pénzdíjas versenyt, melynek egyik részvevője, Casey Handmer az idei évben azonosított egy betűre emlékeztető mintát. Farritor végül erre a mintára építve tanította be a saját algoritmusát, egyre tisztább képet alkotva a szövegről. Érdekesség, hogy tőle függetlenül valamivel később egy másik versenyző, Youssef Nader egy még tisztább képet állított elő, amiért 10 ezer dollár ütötte a markát.
A folyamatosan nyitva álló verseny legnagyobb díja 700 ezer dollár, ami annak jár majd, akinek sikerül négy, vagy több teljes szöveget kiolvasnia a tekercsből. A jó hír, hogy a technológiai fejlődés fényében ez lehetségesnek tűnik, így könnyen lehet, hogy az AI-nak hála végül tényleg fény derül majd a Villa dei Papiri rejtette ókori tudásra. A tekercsekhez fűződő első nagy áttörést egyébként európai kutatók jegyezték még 2015-ben, amikor a grenoble-i ESRF kutatóintézet nagy erejű röntgensugarai segítségével sikerült kiolvasniuk néhány szót az ógörög nyelven írt szövegekből.
