A helyzet romlani fog
Borús képet fest az intelligens eszközök uralta világról a Project 2030 címet viselő jelentés, amely az évtized végének kiberbiztonsági kihívásait igyekszik feltárni többek között olyan szakértők segítségével, mint a Trend Micro biztonsági kutatásokért felelős alelnöke, Rik Ferguson vagy Victoria Baines, a University of Oxford "kiberfuturológusa". Ők arra figyelmeztetnek, hogy az évtized végére több milliárd okoseszköz jelenik majd meg az interneten, amely egészen új lehetőségeket nyit meg a digitális bűnözők előtt.
Ráadásul az olyan technológiák megjelenésével, mint a 3D-nyomtatás, majd a testünkbe ültethető kibernetikus implantátumok, az IT-biztonság idővel már nemcsak a digitális - és fizikai - javainkra, de akár az egészségünkre is ki fog terjedni. Most kell tehát elkezdeni a megfelelő biztonsági gyakorlat kialakítását, hogy mire már tényleg a fél életünket a különféle kütyük vezérlik majd, ne tekintsük kényelmetlenségnek, ha egy erősebb jelszót kell beállítani vagy esetleg kétlépcsős azonosítást alkalmazni a saját biztonságunk érdekében.
Mit tehetsz a saját és családod digitális biztonságáért?
Mint látható, nem árt résen lenni, ha okoseszközök beszerzését fontolgatod. A legegyszerűbb, amit tehetsz, hogy gondoskodsz a megfelelő beállításokról, ahol csak lehet, megváltoztatod a gyári jelszót, helyette pedig erős, az életkörülményeidet ismerők számára is nehezen kitalálható kifejezéseket használsz -, sőt az a legjobb, ha értelmetlen, kis- és nagybetűket, számokat és speciális karaktereket adsz meg. Ezeket persze sokkal nehezebb megjegyezni, de inkább tartson két perccel tovább a beállítás, mint hogy valaki csukott szemmel kitalálja, hogy például a kutyánk nevével védjük a hálózatot.
Emellett frissítsd rendszeresen az eszközeid szoftverét, firmware-ét, és telepíts biztonsági szoftvereket - napjainkban már kifejezetten az okosotthonokhoz fejlesztett szoftvercsomagokat is be lehet szerezni, ezen nem érdemes spórolni, mert általában pár ezer forintról van szó. Ha pedig új eszközt vásárolsz, inkább várj a beszerzéssel, de válaszd az ismertebb - emiatt valószínűleg drágább - márkákat. A nagyobb cégek - lásd az Amazon fent említett esetét - ugyanis érthető módon sokkal jobban ügyelnek a saját hírnevükre, így nagyobb az esélye, hogy az eszközeikre rendes védelmet telepítenek, de legalábbis hamar kijavítják az esetleges biztonsági réseket szoftverfrissítésekkel.
Szintén egyszerű és gyakorlatilag semmibe sem kerülő módszer, ha külön hálózatot hozol létre az okoseszközeid számára. Így ugyanis elejét veheted, hogy a gyengébben védett kütyükön keresztül hozzáférjenek például a laptopod vagy a telefonod adataihoz - ami akár a bankkártyaadataidat is jelentheti.
Persze ettől még elképzelhető, hogy a külön "okosotthon-hálózatot" feltörik, de így legalább az érzékeny adatok nem lesznek veszélyben. Szorgalmi feladatként beállíthatsz virtuális magánhálózatot, azaz VPN-t is.
Hasonlóképpen azt is érdemes átgondolni, hogy mi az, amit mindenképpen szeretnél "okosítani". Szükséged van-e például arra, hogy a villanykapcsolókat kiváltva, a telefonodról is tudd ki-be kapcsolni a világítást? Létfontosságú, hogy a klímaberendezést távolról is vezérelhesd? Fáj, ha kávéfőződ nem kapcsolódik az internetre? Ha ezekre a kérdésekre nemmel válaszoltál, máris jelentősen csökkentetted az adataidra vagy az eszközeid számítókapacitására utazó hackerek lehetőségeit. Ugyanakkor azt is érdemes mérlegre tenni, hogy milyen előnyei vannak az egyes okoseszközöknek.
A már említett digitális zárak például elejét vehetik, hogy a kulcsaidat másolgatni kelljen vagy a lábtörlő alá rejtett másolattal várd az érkező rokonokat, barátokat. A telefonon keresztül ellenőrizhető babaőr lehetővé teszi, hogy a szülő átszaladjon a szomszédba, amíg a baba alszik, a távolról kapcsolgatható villanyokkal pedig a nyaralás idején is keltheted azt a látszatot, hogy van otthon valaki. Mint látható, csak a saját igényeiden múlik, hogy mennyi és milyen okoseszközt engedsz be a lakásodba, a lényeg mindössze az, hogy legyél tudatos felhasználó, és ne bízd a biztonságodat az alapbeállításokra.
Bárhogyan is döntesz, az egyik legfontosabb lépés, hogy az okostelefonjaidat lásd el a lehető legjobb védelemmel. Sokan még kódzárat sem tesznek a mobiljukra, pedig ma már tényleg ezek az eszközök jelentik a digitális életünk központját, azaz, ha valakinek sikerül hozzáférnie, kis túlzással bármit megtehet a kárunkra. Használj tehát kódzárat, ujjlenyomatos védelmet vagy egyéb biometrikus azonosítást, például arcfelismerést.
25 milliárd okoseszköz között élünk, és még hol a vége?
A Gartner 2018-ban prognosztizálta, hogy egy évvel később 14,2 milliárd, 2021-re pedig már 25 milliárd okoseszköz csatlakozik az internethez. Ebbe pedig még bele sem számolták, hogy milyen változásokat hoz majd az 5. generációs vezeték nélküli hálózat elterjedése. Az 5G elengedhetetlen lesz az Internet of Things működéséhez, mivel a mostani 4G-hálózatok négyzetkilométerenként csak párezer eszközt képesek kiszolgálni, és a sávszélességük is erősen korlátozott.
Ezzel összehasonlítva az 5G működésének elméleti maximuma 20 Gb/s, négyzetkilométerenként pedig akár egymillió eszköz kiszolgálására is képes, így nem nehéz elképzelni, milyen lehetőségek kerülnek a kiberbűnözők kezébe, ha minden lakásban, autóban vagy villanyoszlopban apró, internetcsatlakozással ellátott számítógépek üzemelnek majd.
Van ott még, ahonnan ez a cikk jött! Vedd meg a 2022/01-es PC World magazint és fedezd fel a többi tartalmat is, ráadásul ha így teszel, akkor értékes ajándékokat (szoftverek, PC-s teljes játék) is kapsz!
