A mianmari hadsereg 2017 augusztusában indított hajszát az országban élő rohingya kisebbség ellen, melynek következtében néhány hét alatt tízezren vesztették életüket, s mintegy 740 ezren menekültek át a szomszédos Bangladesbe.
Egy csoportos perben most azért kell felelnie a Facebooknak, mert nem tett eleget a gyűlöletbeszéd megfékezéséért a közösségi oldalon, s így közvetett módon hozzájárult a rohingya-ellenes hangok terjedéséhez.
A keresetet egy rohingya nő nyújtotta be a saját és más menekültek nevében, több mint 150 milliárd dolláros kártérítést követelve a Facebook anyacégétől, a Metától. A felperes szerint a Facebook csak akkor avatkozott be érdemben a konfliktusba, amikor már kényszerítették: a vállalat csak 2018 nyarán lépett, amikor az ENSZ kiadott egy jelentést a közösségi oldalon tapasztalható magatartás és a valód erőszak összefüggéseiről.
A Facebook ekkor egy külsős partner bevonásával független vizsgálatot indított, ami ugyanerre a konklúzióra jutott. A felperesek szerint a platform túl későn cselekedett, a beavatkozásig pedig még rá is segített a gyűlölködő hangok felerősítésére az algoritmusával.
A Meta esélyeit rontja, hogy a 2018-as jelentésében maga is elismerte, hogy többet is tehetett volna a rohingyákért, a szakértők szerint viszont még így sem valószínű, hogy a vállalat felelősségre vonható a történtek miatt.
