Májusban a Bloomberg és sokan mások a megosztásalapú gazdaság jövőjének tekintették Kínát, és azt mondták, hogy a feltételek ideálisak a szektor virágzásához. A biciklimegosztás és az akkumegosztás milliárdos és 150 milliós üzlet lett (dollárban), és még kosárlabdát is lehet kölcsönözni.
Zhao Shuping kedvelte az ötletet, hogy mindent meg lehet osztani, ezért egy esernyőmegosztó startupot indított: 2,79 dollárért appon keresztül kapott valaki esernyőt, majd 30 percenként 0,75 dollárért használhatta, végül vissza kellett vinnie. Gyakorlatilag bárhol lehetett ilyet találni, amelyet kóddal lehetett kinyitni.
A start után ünnepelték a szolgáltatást, az állami People's Daily szerint a városok melegségét és az emberi törődést fokozta.
Kiderült azonban, hogy nem mindent lehet vagy kell megosztani: a cég majdnem mind a 300 000 esernyőjét elvesztette - valószínűleg a legtöbben hazavitték a terméket.
Hasonló cipőben jár a többi próbálkozás is Kínában, a Wukong Bicycles és a 3Vbike bicikliket ugyanúgy mind ellopták. A hatalmas kudarcok után a kínai befektetők rájöttek, hogy a megosztásalapú gazdaság már elérte a csúcsát, és csupa rossz ötletnél tartunk egy ideje. A szakemberek szerint az egész egy nagy buborék, és egyszerűen nem lehet mindent megosztani, kommunista gyökerek ide vagy oda.
Persze a megosztásalapú gazdaság nem halt meg: 2016-ban 600 millió kínai több mint 500 milliárd amerikai dollárt költött el benne, a cégek pedig 25 milliárd dollárnyi tőkét zsebeltek be egy év alatt.
Shuping egyébként nem vesztette el a hitét, több millió további esernyőt terít szét az év végéig a városokban.
