Habár évek óta látható, hogy egyre több területet hódít meg a mesterséges intelligencia, a néhány hónapja berobbant ChatGPT-t övező óriási lelkesedés alapján a világot mégis meglepte, hogy mennyi mindenre használható egy gépi tanulással trenírozott chatbot. Egy korábbi jelentés alapján a GPT nyelvi modellen alapuló szöveggenerátor felhasználói tábora már januárban átlépte a 100 milliós álomhatárt, s ezzel az utóbbi évek csodagyerekének számító TikTok növekedési ütemét is legyorsulta a szolgáltatás. A jelek szerint azonban az OpenAI által fejlesztett chatbot nemcsak a sikerességében hasonlít a zenés-videós közösségi oldalra, hanem abban is, hogy nemzetbiztonsági kockázatnak tartják.
Kínai lapértesülések szerint ugyanis a pártállami vezetés úgy gondolja, hogy a ChatGPT az Egyesült Államoknak kedvező propagandát terjeszt, például az ujgurok - egyébként bizonyított - erőszakos átnevelése kapcsán, ezért utasította a helyi technológiai cégeket, hogy ne biztosítsanak lehetőséget a szolgáltatás vagy az algoritmus eléréséhez. Az OpenAI ugyan hivatalosan még nem tette Kínában is hozzáférhetővé a chatbotot, de különböző kerülőutakon, például VPN-ek használatával megoldható a dolog.
Az állam állítólag arra is kiadta az ukázt, hogy a belföldi szereplők fejlesszenek nemzeti alternatívákat, vagyis a ChatGPT-hez hasonló, MI-alapú csevegőplatformokat. A hír hatására rövid időre ki is lőtt a feladattal kapcsolatba hozható vállalatok részvényeinek árfolyama, ám egyelőre egyetlen szereplő sem állítja, hogy az OpenAI-éval egyenértékű algoritmus lenne a birtokában.
Fontos megjegyezni, hogy cikkünk írásáig a kínai kormány nem adott ki hivatalos közleményt a ChatGPT tényleges betiltásáról, így nem is szabad készpénznek venni a hírt. A forgatókönyv ugyanakkor korántsem lenne meglepő, hiszen a helyi vezetés korábban több amerikai hátterű internetes szolgáltatást is feketelistára tett a Facebooktól a Twitteren át a YouTube-ig.
