Lassan a második világháborút követő hidegháború éveihez hasonlóan szinte presztizskérdést csinálnak a nagyhatalmak a világűr meghódításából. Idén hosszú idő óta először próbált ismét landolást végrehajtani járművével az orosz űrügynökség, azaz a Roszkoszmosz bolygónk egyetlen holdján.
47 év telt el azóta, hogy az oroszok először indítottak űrhajót a Hold felszínére. Idén nyáron egy Szojuz-2.1b hordozórakéta fedélzetén bocsátották fel a Luna-25-öt, mely a tervek szerint augusztus 21-én ért volna a Holdra, hogy talajmintákat és víz korábbi jelenlétét igazoló illetve cáfoló bizonyítékokat gyűjtsön.
A küldetés meghiúsult, amikor is az Orosz Szövetségi Űrügynökség elvesztette a kapcsolatot a Luna-25-tel, amit később sem sikerült helyreállítani. Bár a sokmilliárdos játékszer elvesztését valószínűleg megsínylette a Roszkoszmosz, a felfedező kedvét nem vesztette el. Vlagyimir Putyin is azt nyilatkozta, hogy nem adják fel, tovább dolgoznak a programon.
Egyébként fény derült a kudarc valószínűsíthető okára is. Az orosz űrügynökség közvetlenül a fiaskó után bejelentette, hogy az űreszköz hajtóművei a tervezett 84 másodperc helyett 127 másodpercig üzemeltek. Kezdetben ennyit lehetett csak tudni, de most megtalálták a kiváltó okot is. Kiderítették, hogy a fedélzeti vezérlőegység nem kapta meg a szükséges adatokat a Luna-25 gyorsulásmérőjétől, így a rendszer nem tudta rögzíteni a szükséges sebesség elérésének pillanatát, és időben kikapcsolni a meghajtórendszert.
A sors fintora, hogy India két nappal később Chandarayan-3 nevű szondájával sikeres leszállást hajtott végre a Hold felszínén. Oroszország legközelebb 2027-ben indítja útjára a hold-program legújabb próbálkozóját Luna-27 néven, 2030-ban pedig embert szeretne eljuttatni a legközelebbi égitestre.
