Februárban veszi kezdetét a Szövetségi Eltökéltség - 2022 nevű nagyszabású hadgyakorlat, melyet az ukrán határ közelében tart Fehéroroszország és Oroszország hadereje. A művelet a NATO-nak és Ukrajnának címzett erődemonstráció, az utóbbi időben ugyanis pattanásig feszült az oroszok és a Nyugat közötti ellentét a kelet-ukrajnai háború és az Észak-atlanti Szövetség terjeszkedése miatt.
A biztonsági szakértők egy része attól tart, hogy Oroszország egy esetleges Ukrajna elleni támadáshoz használja majd fel a hadgyakorlatot. A művelet előkészítését azonban nemrég egy magukat kiberpartizánoknak hívó fehérorosz csoport zavarta meg, akik az állami vasúttársaság, a BelZhD megbénításával igyekeznek érvényt szerezni az akaratuknak.
A hackerek zsarolóvírussal támadták meg a vállalat informatikai rendszerét, és csak a követeléseik teljesítéséért hajlandók átadni a dekódoláshoz szükséges kulcsot. A partizánok feltétele, hogy az ország autoriter vezetője, a botrányos körülmények között újraválasztott Alexandr Lukasenko ne engedje be az orosz csapatokat, és hogy bocsásson szabadon 50 ellenzéki politikai foglyot, akiknek orvosi ellátásra van szükségük.
"Titkosítottuk a vasút néhány szerverét, adatbázisát és munkaállomását, hogy megzavarjuk a hálózat működését. A vészhelyzetek elkerülése érdekében az automatizálási és biztonsági rendszereket NEM érintettük."
- írják a hackerek a Twitteren, ahol saját fiókon keresztül kommunikálnak. A kiberpartizánok néhány fotót is megosztottak, melyek azt hivatottak bizonyítani, hogy valóban behatoltak a BelZhD rendszerébe.
A beszámolók szerint a fehérorosz vasút több weboldala és szolgáltatása is elérhetetlenné vált, köztük az online jegyvásárlással. Az Ars Technicának sikerült felvennie a kapcsolatot a csoporttal, akik a következőképp összegezték a végső céljukat:
"A kormány továbbra is elnyomja a fehéroroszok szabad akaratát, ártatlan embereket börtönöz be, továbbra is törvénytelenül tart fogva [...] több ezer politikai foglyot. A fő cél Lukasenka rendszerének megdöntése, a szuverenitás megtartása és egy demokratikus állam felépítése, jogállamisággal, független intézményekkel és az emberi jogok védelmével."
Összességében csekély az esély arra, hogy a rezsim bármiben is engedjen a kiberpartizánok követelésének, Lukasenka ugyanis csak úgy tudta megtartani a hatalmát az országos tüntetéssorozatot kiváltó, csalásgyanús 2020-as elnökválasztás után, hogy jóval szorosabbra fűzte a kapcsolatot Oroszországgal, ami a novemberben aláírt gazdasági uniós szerződésben csúcsosodott ki.
Az Ars Technica által megszólaltatott kiberbiztonsági szakértő, Juan Andrés Guerrero-Saade ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a zsarolóvírus, mint civilek által használt politikai nyomásgyakorló eszköz új jelenség, eddig ugyanis leginkább a nagyvállalatok kifosztására vetették be az efféle szoftvereket.
