A kriptobányászat nem csak a videókártyák piacát forgatta fel, az utóbbi időben egyre nagyobb figyelem kíséri a tevékenység környezetkárosító hatásait is. Az irtózatos energiafogyasztással üzemelő bányák Kínában például már a klímacélok teljesítését veszélyeztetik, Elon Musk pedig látványosan kihátrált a Bitcoin mögül a szénalapú energiahordozók fokozott felhasználása miatt.
A kriptobányászat nagy részét ugyanis még mindig fosszilis üzemanyaggal üzemelő (szén, kőolajszármazékok és földgáz) erőművek táplálják, az illegális rákapcsolásokkal ügyeskedő bányászok pedig gyakran még csak nem is fizetnek az energiáért (amíg nem jön a rendőrség).
A kínai vezetés ezért egyre szigorúbb fellépéssel igyekszik visszaszorítani a tevékenységet, egy amerikai cég viszont más megközelítésre szavaz: atomerőműre kötné a bányászatot. A Talen Energy tervei szerint jövőre nyílhat meg a pennsylvaniai telep, amely a 2022 második negyedévére várható befejezése után 300MW tiszta energiával űzheti a tevékenységet.
Az adatközponttal egybekötött bánya egy meglévő atomerőmű mellett épülne fel, és több fázisban érné el a csúcskapacitást. Az induláskor 164 MW-al üzemelne, két darab, 1 GW feletti teljesítményű nukleáris blokk támogatásával, amit a 300 MW-os expanzió követne. Arra az esetre, ha beválna a koncepció, a Talen Energy egy harmadik területet is kijelölt a későbbi bővítésekhez.
Forrás: Talen Energy
A nukleáris energia az atomhulladék és a baleseti kockázat miatt nem épp a környezetvédők kedvence, mégsem az amerikai cég az első, akik pedzegetik a témát. Év elején az ukrán energiaügyi minisztérium nyilatkozott róla, hogy fontolóra veszik az atomerőművek bányászattá bővítését, Miami polgármestere pedig kínai bányászoknak engedné át a város nukleáris kapacitását.
Mások viszont tisztább megoldásokra szavaznának: a Bitcoint hivatalos fizetési eszközként bevezetni kívánó Salvador elnöke például a vulkáni energiával szemezget, az Egyesült Államokban pedig egy több mint 120 éves vízerőmű nyergelne át a kriptobizniszre.
