Azt már megszoktuk, hogy az autoriter rezsimek nem nézik jó szemmel, ha az állampolgáraik elrejtik előlük valamilyen információs csatornájuk tartalmát. Így például Kínában a VPN-szolgáltatok weboldalait blokkolják, Oroszország pedig betiltotta a titkosított csevegésre használt Telegram alkalmazást egészen addig, amíg a be nem látták, hogy nem tudják betartatni az intézkedést.
Most viszont egy nyugati demokrácia, az Egyesült Királyság kormánya tervez támadást intézni az adatbiztonságnak ezen formája ellen.
A Rolling Stone számolt be nemrég arról, hogy az ország belügyminisztériuma egy ismert, politikai reklámkampányokkal foglalkozó kommunikációs ügynökséget kért fel, hogy közösen indítsanak reklámhadjáratot a titkosított csevegőprogramok ellen. A cikk szerint a korábban is elérhető megoldások mellett, mint a WhatsApp, a Signal, és társaik, az késztette cselekvésre a brit kormányt, hogy 2023-ban alapértelmezetté válhat a Meta két legfontosabb platformján, a Messengeren és az Instagramon a titkosított beszélgetések lehetősége.
A nemrég megjelent beszámolóban a lap azt állítja, a készülő reklámkampány előzetes tartalmába is betekintést nyertek, ez pedig a gyermekek védelmére hegyezné ki a témát, és az online szexuális ragadozók veszélyével próbálná meg legitimálni a titkosítás elleni küzdelmet. Leírásuk szerint a reklámok fő vizuális elemén egy üvegfalú szobában tartózkodna egy gyermek és egy felnőtt (persze, színészekről van szó, nem valódi szituációról), amin a felnőtt karakter sokat sejtetően néz, miközben a szoba fala kezd feketére váltani. Ezzel azt sugallná a brit Home Office, non-profit szervezetekkel és a bűnüldöző szervekkel közösen, hogy a titkosított csevegőprogramok a szexuális ragadozók számára is lehetőséget adnak arra, hogy elkerüljék a lebukást.
A reklámkampányról készült, partnerek toborzására összeállított prezentációban emellett olvasható, hogy több nyilvános figyelemfelhívó akció előkészítése is zajlik, amik közül némelyik célja, hogy a közvéleményt "nyugtalanná" tegye, az aggódó állampolgárokat pedig arra kérné, hogy ők is próbáljanak meg nyomást gyakorolni a különböző tech cégekre. Az összefoglaló emellett kiemeli, hogy a nagyjából 227 millió forintnak megfelelő összegből készülő reklámkampány résztvevőinek kerülnie kell, hogy a titkosított chatalkalmazások kérdéskörét a magánszféra és a közbiztonság szembenállásaként jelenítsék meg, illetve azt is, hogy mivel legtöbben nem hallottak még az ilyen technológiákról, "könnyen meggyőzhetőek" a témában.
A két utóbbi gondolat alapján nem nehéz egyetérteni azokkal, a digitális magánszféra védelmét hirdető szervezetekkel, például az Internet Societyvel, akik a reklámkampány tervét "félelemkeltésnek" nevezték, és azt gondolják, a kormány épp az ellenkező hatást érné el a titkosítás üldözésével, és az online teret csak veszélyesebbé tenné. Tény, hogy a Telegramnak például reagálnia kellett a problémára, amit az illegális tevékenységek megjelenése jelentett a platformon, de ahogy feljebb is olvasható volt, a reklámkampány készítői is pontosan értik, hogy a szavazók jelentős részének fontos a magánszférájuk védelme, a bűnüldöző szervek hozzáférése a felhasználók privát üzeneteihez pedig nem éppen kívánatos számukra.
A jövő év egyébként további feszültséget hozhat a témában, ugyanis a Konzervatív Párt egy olyan törvény elfogadására készül 2023-ban, ami kötelezővé tenné a gyermekek védelmére tett lépéseket a tech vállalatok számára. Ennek hivatalosan nem képezi a részét a titkosítások kulcsának átadása, de a brit tisztségviselők ettől függetlenül korábban is kifejezték nyilvánosan ellenérzéseiket a technológiával kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy azok "súlyosan" korlátozzák a bűnüldöző szervek képességeit, hogy az elkövetők nyomára akadjanak.
