Egyre több időt töltünk monitor (vagy legalábbis valamilyen kijelző) előtt, arról viszont mégis kevés szó esik, hogyan lehet mindezt kényelmesen, az ergonómiai szempontokat is figyelembe véve tenni. Ebben a cikkben pótoljuk ezt a hiányosságot, és megnézzük a legfontosabb tudnivalókat.
Először is azt kell megvizsgálnod, hogy mennyi időt töltesz átlagosan a számítógép előtt. Ha csak rövid időszakokat, legfeljebb 25-30 perceket, amit jellemzően a leveleid ellenőrzésével és némi internetezéssel töltesz, akkor elég, ha az általános tanácsokra odafigyelsz. Az ergonómia fontos szerepet kap viszont azoknál, akik munkájukból adódóan naphosszat kénytelenek a monitor előtt ülni. Meg persze azoknál is, akik önként teszik ezt egy játék kedvéért a hétvégéken. A vízválasztó tehát elsősorban az, hogy egyhuzamban mennyit használod a gépet: az általános tapasztalat szerint 30 perc az az időtartam, amelynél már érezhető különbség van aközött, hogy csak használod a kütyüidet, vagy arra is odafigyelsz, hogyan és mivel teszed ezt.
Nemcsak kényelmetlen, egészségtelen is
A rendszeres számítógéphasználat - eltekintve a mentális hatásoktól - alaposan igénybe veszi a szervezetet. Ha nem figyelsz oda, hosszú távon először ízületi fájdalmak alakulhatnak ki a csuklóban, valamint a váll környékén, amit később hát- és derékfájdalmak kísérhetnek, rosszabb esetben problémák jelentkezhetnek az alsó végtagoknál is. Ezek persze elsősorban nem a számítógéphasználat, hanem az ülőmunka következményei. A megelőzés érdekében ajánlott 60 percentként 15 vagy 90 percenként 20 perc szünetet tartani. A szünet során lehetőség szerint sétálj egy keveset, és ha tudsz, menj szabad levegőre - persze ne azért, hogy ha már ott vagy, rá is gyújts. Maga a monitor a szemnek tehet rosszat; egyrészt a kék fény fáradtságot okoz, másrészt sokan esnek abba a hibába, hogy nem megfelelő megvilágítás mellett - rengetegen egyenesen sötétben - használják a számítógépet. A természetes fény hiánya viszont rövidlátást okozhat. A kék fény negatív hatásai ellen a Windows vagy a monitor szemkímélő módjának bekapcsolásával védekezhetsz, arra pedig figyelj, hogy nappal ne zárd ki a természetesen fényt, ha pedig este számítógépezel, legalább egy halvány fényű lámpát kapcsolj fel (meleg fehér fénnyel)!
A fenti, általános tanácsok betartásával máris sokat tettél azért, hogy a számítógéphasználat kevésbé terhelje meg a szervezetedet, azonban ha szeretnél még egy (vagy több) lépést tenni a helyes irányba, akkor arra is figyelj oda, hogy milyen bútorokat, milyen perifériákat használsz! Nézzük ezeket!
Asztal és szék
Az előző részből világosan kiderült, hogy a helyes testtartás kiemelten fontos, ehhez viszont nemcsak arra van szükség, hogy odafigyelj arra, hogyan ülsz, hanem arra is, hogy a megfelelő bútorokat használd. Az asztalok szabványos magassága 72-75 centiméter közötti, ami a testmagasságot egyáltalán nem veszi figyelembe - ha valaki "túl" magas vagy "túl" alacsony, akkor azt jellemzően a szék állítható magasságával tudja kompenzálni. A kényelemhez ez viszont nem biztos, hogy elég - márpedig ha az asztal túl alacsony, akkor görnyedni fogsz, és ez biztosan nem jó. Az állítható magasságú asztalok esetében a munkafelület jellemzően 65-120 cm között szabályozható, utóbbi akár ahhoz is elegendő, hogy állva dolgozz. Persze nem azt mondjuk, hogy egész nap állj, de alkalmanként ez a pozíció is nagyon jót tesz a testednek: a magasság pontos beállításával a karjaid számára tökéletesen kényelmes helyzetet teremthetsz. Az állítható magasságú asztalok persze nem olcsók, de nem is vészes az áruk - 100 ezer forint körül már bőven találni olyan modelleket, amelyek megbízhatóak. Többek között az IKEA is árul ilyen asztalt, manuális és motoros kivitelben (utóbbit Rudolf néven).
Ha megtaláltad az asztalod, akkor már csak egy jó székre van szükséged. Első felindulásból az irodai székek között fogsz szétnézni, de ha ránk hallgatsz, akkor még csak nem is az irodai székek közül válogatsz, hanem a gamereknek készült modelleket tanulmányozod át. Mit kell tudnia egy jó széknek? Guruljon kerekeken, legyen állítható a magassága (a térdnél derékszögben álljon a láb, ha teljes talppal érinted a talajt) és rendelkezzen kartámasszal - ez a minimum. Az ülőfelület is legyen elég nagy, minimális mértékben döntött pozícióval úgy, hogy a csípőt valamivel magasabban tartsa, mint a térdet. Hasznos extra lehet, ha a kartámasz magasságát is tudod állítani, az optimális helyzetben az alkar párhuzamos az asztal síkjával.
A háttámaszt mindenekelőtt kényelmesnek kell érezned, de e szubjektív szempont mellett objektív szempontok is vannak: a támasz formája lehetőleg kövesse a gerinc természetes alakját, és ne csak deréktájon, hanem a váll magasságában is "tartson". A székeket sajnos muszáj kipróbálnod élesben is, így csak olyan helyen vásárolj, ahol a kiszemelt modellbe bele is tudsz ülni vásárlás előtt.
Billentyűzet
A legtöbben nem is hinnék, de a billentyűzetek ma is használt QWERTY formátuma éppen 150 éves - 1874-ben mutatta be Christopher Latham Sholes azzal a céllal, hogy az írógépek használatának hatékonyságát növelje, 1893-ban pedig az öt legnagyobb írógépgyártó cég úgy döntött, hogy átáll rá, ezzel gyakorlatilag a QWERTY kiosztás szabvánnyá vált. Amely a mai napig, szinte változatlan formában használatos. Persze a billentyűzeteknél idővel újabb és újabb gombok jelentek meg, valamint eltérő az is, hogy az egyes régiókban pontosan hol vannak a betűk - a magyar kiosztásnál például meg kellett oldani az ékezetes karakterek kezelését, az Y és Z betűk pedig helyet cseréltek.
A gombok helyzetét azonban nem kényelmi és ergonómiai szempontok alapján határozták meg, hanem statisztikai alapon - ez volt az az elrendezés, amely a legkisebb hibaarányt szolgáltatta. Az átlagos gépelési sebesség egy írógépen az 1800-as évek végén 30-40 szó/perc volt, mára viszont a gyakorlottak könnyen 60-70 szót is el tudnak érni, a profik pedig akár 15-30 percen keresztül is képesek 80-100 szó rögzítésére percenként. Könnyen belátható, hogy ez nagyobb igénybevételt jelent a szervezet számára, elsősorban azért, mert gépelés során a kéztartásunk természetellenes. A Microsoft készítette az első olyan billentyűzetet, amely a természetes pozíciót igyekezett figyelembe venni, azóta pedig több gyártó is követte a példáját. A Microsoft Natural Keyboard ívelt formájának köszönhetően valóban kényelmes volt, csakhogy fura külsője sokakat elriasztott - a gombokat két csoportra szedték, ezért csak azok számára volt jó a klaviatúra, akik tudnak két kézzel gépelni. Az ergonomikus változatokban ez a két szempont jelenik meg határozottabban vagy kevésbé határozottan - egyes gyártók egyenesen odáig mentek, hogy a két részt fizikailag is el lehet választani egymástól. A legnagyobb név a billentyűzetek világában a Logi(tech), termékpalettáján az Ergo K860 és Wave Keys az a két modell, amiket az ergonómiára figyelő felhasználók számára ajánlani tudunk. A Microsoft (vagy legalábbis a nevével fémjelzett) modellje az Ergonomic Keyboard, a Cloud Nine C989M pedig amellett, hogy fizikailag is két részből áll, mechanikus gombokat használ. Kétrészes a Keychron Q11 is, a Lenovo Go Wireless Split pedig nemcsak ívelt, hanem extra nagy csuklótámasszal is ellátták. Az extravagáns megoldások iránt fogékonyak a Kinesis Advantage 2-t nézzék meg, amely első ránézésre ijesztőnek tűnik, de aki próbálta (mi még nem), az esküszik rá.
A kiosztáson nem igazán érdemes variálni, mert csak egyetlen alternatív szabvány készült, a DVORAK még 1936-ban, azonban a betűk annyira meg vannak keverve, hogy még ha át is áll rá valaki, hosszú távon akkor sem jár vele jól, hiszen csak otthon lesz ilyen billentyűzete, mindenhol máshol a QWERTY elrendezést fogja megtalálni.
Ezek mellett persze az olyan általános szempontokra is érdemes odafigyelni, mint a leütési út, a gombok mérete, a dőlésszög és így tovább - e tekintetben viszont olyan széles a termékpaletta, meg persze annyira eltérőek az egyedi igények, hogy a próbálgatásnál jobb módszer sajnos nincs. Általánosságban az olcsó billentyűzetek kevésbé kényelmesek, az ergonomikus megoldások ára 20-30 ezer forint környékén kezdődik.
Ha a billentyűzet magas, akkor használhatsz hozzá csuklótámaszt - ha nem jár a klaviatúra mellé, akkor vásárolhatsz egy univerzális modellt is.
Ami pedig teljesen biztos, az az, hogy a notebookok billentyűzete minden csak nem ergonomikus, ezért ha laptopot használsz rendszeresen, mindenképpen külső billentyűzettel tedd.
Egér
A billentyűzet mellett a másik periféria, amit rengeteget használunk, az egér. A klasszikus típusokkal két gond is van: a kézfejet egyenesen kell rátenni (a természetes pozíció kb. 30 fokban befelé döntött lenne), a csuklót pedig kisebb-nagyobb mértékben, de felelé kell hajlítani. Nem túl meglepő módon az ergonómia érdekében a gyártók itt is érdekesebbnél érdekesebb formákkal próbálkoznak. Kényelmi szempontból a vertikális egerek sokkal előnyösebbek, de ezek sem tökéletesek, mert a gyors mozgásnál nehezebb "megtartani" őket, a kattintásoknál pedig kis mértékben ugyan, de ellen kell tartani. A különleges formákkal ráadásul még egy gond van: sosem szimmetrikusak. Éppen ezért az ergonomikus egereket külön kell gyártani a jobb- és balkezesek számára, ám a jóval alacsonyabb kereslet miatt a gyártók a balkezeseket "elegánsan" ki szokták felejteni a pixisből. (Hozzávetőleg az emberek 10 százaléka balkezes, és mivel jellemzően drága termékekről van szó, a kereslet valószínűleg tényleg elég alacsony lenne. Bár nem biztos, hogy ennek kifogásnak kellene lennie.)
A sort megint a Logi(tech) egereivel kezdjük; az MX Master sorozat jó átmenetet képez a normál és a vertikális egerek között, e sorok írója az MX Master 3-at lassan három éve nyüstöli, kényelmi szempontból teljes elégedettség mellett. Ennek döntött verziója az MX Vertical, ha pedig az anyagi keret szűkösebb, akkor ott a Life. A Hama termékpalettáján az EMQ-700 az, amely ezt az irányvonalat képviseli, ráadásul ezt az egeret egyszerre akár három eszközhöz is tudod párosítani (egyhez saját vevőegységgel, további kettőhöz pedig Bluetooth kapcsolaton keresztül. A koncepcióval tényleg sokan megpróbálkoztak, az Acer Vertical Mouse, a Trust Voxx, a Trust Verto, a Lenovo Go Wireless Vertical csak pár termék a sorból. Csak érdekességképp említjük meg, mert ezt a terméket már nem forgalmazzák, hogy a uRage-nek egy olyan egere is volt, aminek a hosszúságát a tenyerünk nagyságához lehetett igazítani.
Monitor
A képminőséget ezúttal figyelmen kívül hagyva, a monitor esetében is van pár dolog, amire érdemes odafigyelni. Optimális esetben a monitor úgy helyezkedik el, hogy arra - ha csak picit is - de lefelé kell nézned. Természetesen a felületre merőlegesen kell nézni. Ahhoz, hogy ez a két feltétel teljesüljön, az kell, hogy a monitor magassága és dőlésszöge egyaránt állítható legyen. A monitor síkja legyen párhuzamos a billentyűzettel és a székkel is!
Ha olyan monitorod van, amellyel meg vagy elégedve, de magassága nem állítható, akkor ezt a funkciót pótolhatod, ha valamilyen tartókart használsz a saját állványa helyett. A nézési távolság a képmérettől és felbontástól függően tipikusan 70-90 cm között alakul. Érdemes figyelni arra is, hogy a fényerő ne legyen túl magas, valamint 30 colos méret felett érdemes az ívelt megoldásokat választani - főleg akkor, ha a képarány nem 16:9-es, hanem 21:9-es.
Az ülőmunka az egészség szempontjából nem túl jó, azonban ha odafigyelsz az általános szabályokra és arra, hogy a megfelelő eszközöket használd, akkor nemcsak rövid távon lesz kényelmesebb a dolgod, hanem egyúttal arról is gondoskodhatsz, hogy a hosszú távú káros hatásokat minimalizáld.