Győzelmi jelentést osztott meg nemrég a Budapesti Közklekedési Központ (BKK): a vállalat jelentős szoftverfejlesztést hajtott végre a tömegközlekedési jegy- és bérletautomatákon, melyek korszerűsítésével gyorsabb és még stabilabb szolgáltatást nyújthat az ügyfelek számára.
Az összes eszköz új szoftvert kapott, odabent pedig korszerűbb hardverre cserélték a 7-8 éves berendezések alkatrészeit. A Budapest-szerte működő 313 automata így végre 4G-ről üzemel, s aki ezt követően áfás számlát kér a vásárlás során, az a regisztrált e-mail címére fog e-számlát kapni a korábbi papír alapú formátum helyett.
A Közlekedő Tömeg nevű civil egyesület azonban a Facebookon hívta fel rá a figyelmet, hogy a valóságban közel sem rózsás a helyzet, az automaták frissítése ugyanis nemcsak összecsapottnak tűnik, de még funkcióvesztéssel is járt.
A szervezet közleménye eltűnt nyelvi opciókról és igénytelen megoldásokról ír.
"Az új szoftvert látszólag senki sem ellenőrizte, mielőtt kikerült a gépekre: számos elgépelés, fordítási hiba, elavult információ és igénytelen megoldás fogadja a jegyautomatákat használó belföldi és külföldi ügyfeleket. Az egyik legmegdöbbentőbb funkcióvesztésnek az idegen nyelvek drasztikus csökkentését tartjuk. Az automatákon korábban a magyar mellett 8 idegen nyelv volt elérhető (angol, német, francia, kínai, szlovák, román, spanyol és orosz). Ez a szám most kettőre csökkent, csak az angol és a német opció maradt. Azért is érthetetlen ez a lépés, mert a fordításokat már évekkel ezelőtt elkészítették, így ez extra költséget nem jelent. […] Emellett a szoftver hemzseg a kisebb-nagyobb hibáktól, melyek jelentős része nemtörődömségből fakadhat: előkerült a 2014 előtti HÉV-logó, több gomb feliratát elgépelték, némely fordítás értelmetlen, angolul több gomb neve pontatlan, az ügyfelek pedig inaktív gombokkal, helyesírási hibákkal és elavult információs szövegekkel találkozhatnak."
- áll a Közlekedő Tömeg fényképekkel is gazdagon illusztrált bejegyzésében. A civilek szerint a kivitelezés minősége negatívan befolyásolja a Budapesti Közlekedési Központ megítélését, ezért felajánlották segítségüket a szoftver teljes körű átvizsgálásához, észrevételeiket pedig dr. Walter Katalinhoz, a BKK vezérigazgatójához is eljuttatták.
Ami az elveszett nyelvi lehetőségeket illeti, a BKK közleménye ugyanakkor azt írja, hogy nemzetközi példákra alapozták a döntést, mivel a Budapesthez hasonló méretű és elhelyezkedésű külföldi városokban is angol és német nyelven működő automatákkal találkoznak az ügyfelek, továbbá a vállalat tapasztalatai szerint is ezeket a nyelveket választották a legnagyobb arányban az emberek a jegy- és bérletvásárlás, illetve az ügyintézés során.
