Az egyre növekvő szerverparkok működtetése hatalmas energiafelhasználással jár, miközben gyártásuk jelentős szén-dioxid-kibocsátást eredményez. A Microsoft most a Carnegie Mellon Egyetem és a Washingtoni Egyetem kutatóival együttműködve fejlesztette ki a GreenSKU nevű keretrendszert, amely a szervertervezés fenntartható megközelítését igyekszik képviselni.
A hagyományos gyakorlat szerint a szerveralkatrészeket 3-5 év használat után többnyire leselejtezik, ám a GreenSKU célja az, hogy a használaton kívüli szerverek komponenseit - például memóriamodulokat (RAM) és szilárdtest-meghajtókat (SSD) - újrahasznosítsák.
A GreenSKU alapvetően a visszafelé kompatibilitásra épül. Az olyan technológiai fejlesztések, mint a Compute Express Link (CXL) vezérlők, lehetővé teszik a különböző memóriagenerációk, például a DDR4 és DDR5 modulok közötti átjárhatóságot, ami azt jelenti, hogy a régebbi alkatrészek is újrafelhasználhatók, méghozzá jelentős teljesítményveszteség nélkül.
A kutatók ezen gondolatiságra építve egy olyan keretrendszert hoztak létre, amely értékeli az újrahasznosítható komponensek teljesítményét, és azonosítja azokat, amelyek használata nem eredményez elfogadhatatlan mértékű energiafogyasztást vagy teljesítménycsökkenést. A rendszer részét képezi egy szoftveres megoldás is, amely meghatározza, hogy a GreenSKU-k mely számítási feladatokhoz alkalmasak leginkább a standard Azure-szerverekhez képest.
A GreenSKU keretrendszer többnyire energiatakarékos AMD Bergamo processzorokat, valamint újrahasznosított RAM- és SSD-egységeket használ, amelyek leselejtezett szerverekből származnak - ezzel jelentősen csökkentve a hardvergyártás során keletkező szén-dioxid-kibocsátást.
Az Association for Computing Machinery becslése szerint a felhőalapú számítástechnika okozta szén-dioxid-kibocsátás jelentősen növekedni fog: 2030-ra a globális kibocsátás mintegy 20-át teheti ki, míg az éves globális energiafelhasználás 3 százalékát már most is a felhőalapú műveletek adják.
A GreenSKU alkalmazásával a szerverek szén-dioxid-kibocsátása hozzávetőlegesen 8 százalékkal csökkenthető, ami globálisan 0,1-0,2 százalékos csökkenést eredményezne. Bár ez első ránézésre nem tűnhet soknak, hosszú távon pozitív hatást gyakorolhat a fenntarthatósági kérdésekre.
