Számítási kapacitását tekintve messze túlszárnyalja képzeletedet a zsebedben pihenő okostelefon: folyamatos hozzáférést kínál az internethez, profi kamerákat megszégyenítő fotókat készít, a megjelenítőjén pedig teljes pompájukban elevenedhetnek meg akár még a 4K-s filmek is.
Mégis akad egy jelentős tömeg, aki köszöni szépen, de nem kér a gyakran túlárazott, sérülékeny és biztonsági fenyegetések egész tömkelegét hordozó mobilokból, és továbbra is a klasszikus, nyomógombos készülékeket keresi a boltok kínálatában, ha nagy ritkán felmerül benne a telefonváltás gondolata. De vajon mennyire van igaza?
Elmosódott a határ
Igazából már az első telefonok megjelenésekor két részre szakadt a mobilos piac, felhasználási terület szerint. Kezdetben a nagyobb tömegek ahhoz a csapathoz csatlakoztak, akik kizárólag a kommunikációs funkciók miatt szerezték be ezeket a készülékeket. Számukra az SMS és a hívások lebonyolításának lehetősége bírt elsődleges fontossággal, vagyis a rendeltetésüknek megfelelően egy hordozható asztali készülékként tekintettek a táskájukban/zsebükben pihenő modellre.
Ám a mobilok széles körű elterjedésével párhuzamosan virágzott az alternatív felhasználásra is lehetőséget kínáló PDA-k és kommunikátorok kora, a nekik bizalmat szavazók pedig inkább univerzális eszközként tekintettek a kütyükre. Az a lehetőség pedig, hogy üzenetet küldjenek, esetleg hívásokat kezdeményezzenek vagy fogadjanak, nem volt több egy hasznos bónusznál, ezért nem is jelenthette a vásárlás mellett szóló legfőbb érvet.
Aztán ahogy újabb és újabb funkciókkal bővültek a klasszikus mobilok (multimédiás képességek, játékok, kamera), a felhasználói bázis is szépen lassan beleolvadt a multifunkciós igényeket vallók táborába, az okostelefonok megjelenésével pedig még tovább nőtt a szakadék a klasszikus értékeket kereső és a funkciótengerre vágyó felhasználók között.
Ehhez hozzájárult az is, hogy miközben haladtunk a mobilok intelligenssé válásának rögös útján, a cégek reklámjai is kizárólag az újabb és újabb csúcsligás modelleket hirdették, a nyomógombos telefonok pedig megkapták a "buta" bélyeget - ezzel pedig az egykor szebb napokat látott készülékek teljes egészében a háttérbe szorultak. Szerencsére a gyártók egy része továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy legördüljenek ilyen készülékek a gyártósoraik szalagjairól, sőt még a fejlesztésükre is fordítottak időt és energiát.
Ennek köszönhetően kialakult azoknak a mobileszközöknek a szegmense, amelyek tökéletes átmenetet kínálnak a klasszikus készülékek és az okostelefonos megoldások között. Magyarán a hagyományos és az okostelefonok közé beékelődött egy új, extra réteg, amely megpróbálja ötvözni a két tábor előnyeit, és néha bizony egészen sikeresen teszi ezt.
Sem nem feature, sem nem smart
Ha szóba kerülnek a mobil operációs rendszerek, akkor a felhasználók jelentős részének az Android vagy az iOS ugrik be. Néhányan még lehet, hogy a letűnt Windows Phone-t vagy a BlackberryOS-t, esetleg a hajdani Symbiant vagy az épp szárnyait próbálgató HarmonyOS-t is megemlítik, de valószínűleg minimális lesz azoknak a felhasználóknak a száma, akik a KaiOS-t is listázzák felsorolásukban.
Pedig a jelenlegi mobilos piac nem épp elenyésző hányadán ez a rendszer fut (Indiában például a 2017-es megjelenése utáni évben már a második legnépszerűbb rendszer lett, maga mögé utasítva az iOS-t), amely egyesíti a nyomógombos kezelést és a különféle HTML-alapú applikációkat, és mindössze 256 MB RAM-mal szerelt készülékeken is tökéletesen fut (az átlagos okostelefonnál ebből 4-6 GB jut). Sőt, még saját alkalmazásboltja is van több száz applikációval, köztük a Google térképszolgáltatása, a WhatsApp és a Facebook is megtalálható. Ennek köszönhetően a legtöbb feature phone ma már olyan funkciókat is kínál a felhasználóinak, amelyeket korábban kizárólag okostelefonoktól kaphattak meg, vagyis ha valaki visszavágyna a jó öreg nyomógombos kialakításhoz, és nem szeretne lemondani a közösségi médiás élményről, akkor ehhez csupán egy KaiOS-t futtató modellt kell beszereznie.
Nokiák a ringben
A Nokia hosszú éveken át az élvonalban tudott maradni, sőt piacvezető is volt, az okostelefonos átállás azonban nem ment zökkenőmentesen a cég számára, bár továbbra sem kellett szégyenkeznie a klasszikus készülékei által produkált eladási mutatók miatt. A modernizált köntösben újra kiadott telefonok is remek ötletnek bizonyultak, amely szegmensben a Nokia számos alkalommal bevetette a KaiOS-t is. Ami az androidos modelleket illeti, a brandet birtokló HMD szinte kivétel nélkül az Android One rendszert részesíti előnyben, mert így az adott specifikációk mellett a belépőszintű mobilok tulajdonosai is megkapják a friss operációs rendszereket egyenesen a Google-től.
Ez pedig tökéletes alapot jelentett ahhoz, hogy egy drágább feature phone-t, valamint egy alsó polcos, hasonló árfekvésben mozgó androidos készüléket összevessünk. Tesztünk során a Nokia 1.4-es okostelefonját és a KaiOS-t futtató, nyomógombos Nokia 8000 4G-t hasonlítottuk össze, hogy kiderüljön, miben jobb egy felturbózott régimódi mobil, mint egy belépőkategóriás androidos okostelefon, és vannak-e olyan tulajdonságok, amelyek ez utóbbi javára billentik a mérleg nyelvét.
Kompromisszumos átállás
Okostelefonról átállni egy nyomógombos készülékre már annak is komoly kihívást jelenthet, aki az elmúlt években hozzászokott, hogy naponta több órán át bámulja és tapogatja mobilja kijelzőjét, az előtt pedig, aki még sosem fogott hasonlót a kezében, gyakorlatilag egy új világ tárul fel. Lesz majd néhány funkció, amit nélkülöznöd kell az új környezetben (és itt most nem elsősorban a 3D-s játékokra gondolunk).
Kezdetben akaratlanul is a kijelzőhöz kapsz majd, illetve a szövegbevitelt akkor is újra kell tanulnod, ha esetleg korábban profi voltál a gombos SMS-írásban. A tempót is szokni kell, mert annak ellenére, hogy jóval szerényebb igényű appokkal dolgozik a készülék, a rendszer hardveres képességei is jelentősen visszafogottak, emiatt nem garantált, hogy mindig azonnali válaszreakciót látsz a kijelzőn.
Egyebek mellett olyan funkciók hiányát fogod megérezni, mint például a zenei streaming szolgáltatások, de a legfájóbb talán, hogy búcsút kell intened a mobilfizetés kényelmének.
Kivéve, ha belépőszintű készülékről váltanál, amely egyébként is híján van az NFC-támogatásnak, mert a népi bölcsesség szerint nem hiányozhat, amit nem ismersz.
A készülék felépítése (Győztes: Nokia 8000 4G)
A kategóriát tekintve egyik mobil kialakításától sem érdemes eget rengető nívót várni. Mindkét esetben plasztikköntösbe burkolva kapjuk meg a hardvereket, az összeszerelés minősége miatt azonban komolyabb panasz sem a Nokia 1.4-et, sem a Nokia 8000 4G-t nem érheti. A félig okos készülék jóval kisebb konkurensénél, mindössze 110 grammnyi tömegével nem húzza úgy a zsebedet, mint 178 grammos riválisa. Ugyan konkrét IP-besorolást egyik modell sem mutathat fel, azt azért egy rövid szemrevételezést követően is kijelenthetjük, hogy kevesebb potenciális sérülékeny felület található a kisebb Nokia telefonon (nincs hatalmas érintőképernyő, sem kitüremkedő hátlapi képalkotó). Ezért tehát pusztán a felépítés alapján a 8000-esnek ítélünk meg egy pontot.
Multimédia (Győztes: Nokia 1.4)
Valószínűleg minden felhasználónak egyértelmű, hogy a Nokia 8000 4G előlapján elhelyezett 2,3 hüvelykes TFT-megjelenítőt nem arra tervezte a gyártó, hogy videókat, filmeket tekints meg rajta, mindenesetre erre is lehetőséget ad a készülék. Zenehallgatáskor a modell beépített lejátszójára támaszkodhatsz, amely az MP3 formátumot gond nélkül kezeli, és a hangszóró hangereje egy bizonyos mértékig teljesen rendben van, de fölötte már dobozhangot kapsz végeredményként. Persze ha személyesebb zenei élményre vágysz, akkor a jackcsatlakozót vagy a Bluetooth-kapcsolódási lehetőséget is bevetheted. Az 1.4-es modell nagyobb méretű, HD felbontású kijelzője már több lehetőséget kínál, ráadásul az Android minden streaming opciója a rendelkezésedre áll.
Üzemidő (Győztes: Nokia 8000 4G)
Ha csak a készülékbe helyezett telepre tekintünk - amely a 8000-esben 1500 mAh-s, az 1.4-ben pedig 4000 mAh-s -, akkor egyértelműnek tűnhet, hogy az androidos tovább bírja a strapát, de mint tudjuk, nem csupán a méret számít, hanem a készülék hardveres komponenseinek energiaigénye is. A gyakorlatban rengeteget nyom a latban az, hogy a közel háromszoros kapacitású telepnek egy jelentősen nagyobb képátlójú, sűrűbb pixelszámú megjelenítőbe kell életet lehelnie, ha pedig mindez nem lenne elég, maga a töltés is fájdalmasan lassú. Míg a Nokia 8000 nagyjából másfél-két óra alatt maximumra tölt, és ezzel az értékkel normál használat mellett háromnapos üzemidőt lazán hoz, addig az 1.4-gyel kétnapos üzemidő érhető el, de ennek a készüléknek már négy órát kell konnektorvégre kötve pihennie.
Rendszer (Győztes: Nokia 1.4)
Bármennyire is ügyes megoldásokat kínál a KaiOS, az Android rendszere továbbra is viszi a prímet, már csak olyan tekintetben is, hogy még az extrém olcsó Nokia 1.4 sebessége is tökéletesen használható működést eredményez hétköznapi körülmények között, míg a KaiOS-t futtató Nokia 8000 4G-nek már a menüjében navigálva is érezni lehetett a döcögős végrehajtást, egy-egy app elindítása pedig olykor fájdalmasan hosszú időt vett igénybe. Valószínű, hogy a szintén eléggé optimalizálatlan és rendkívül körülményes kurzoros navigáció sem lopja majd be magát a szívedbe, márpedig rendszeres használat mellett kénytelen leszel megbarátkozni ezzel a kezelési metódussal, mert a böngészésre és a különféle appok (Facebook, YouTube) felületének pásztázására nem lesz más módod.
Szoftveres felszereltség (Győztes: Nokia 1.4)
Bár egészen lenyűgöző, amit a KaiOS a rendelkezésére álló, szerény képességű hardverekkel is meg tud valósítani, a 8000-es modell hiányosságai egyértelműek. Az első és talán legfájóbb pont, hogy az appáruház tartalma igencsak limitált, és a programok többsége sajnos olyan 2D-s játék, amit garantáltan nem akarsz telepíteni. Az természetesen mindenképp pozitívum, hogy az előtelepített applikációk között ott található a Facebook, a YouTube, a Google Maps és még a Google Asszisztens is, az már nagyobb baj, hogy az aprócska beépített tárhely egy jelentős részét játékdemók foglalják el. Ezzel szemben az 1.4-es gyári Android rendszere teljesen bloatware-mentes, és hát a Play Áruház (szinte) teljes tartalmával tetszőlegesen bővíthető.
Hívásminőség (Győztes: Nokia 8000 4G)
Mindkét mobil két nanoSIM befogadására alkalmas, és a 4G-s hívásokat is lehetővé teszik. A szóbeli kommunikáció lebonyolítása során ennek ellenére mégsem nyújtottak egyforma teljesítményt, holott a minőségi híváskezelés egy telefonnak hívott eszköztől azért elvárható lenne. A fülhöz tartott Nokia 8000 4G sokkal tisztább hangot adott, mint az 1.4 (ugyanis kissé dobozos hangzás érkezett hangszóróból), kihangosítást követően azonban változott a helyzet, úgy már az okostelefon kerekedett felül. A vonal másik végén állva jött azonban az igazi meglepetés: míg az 1.4 esetén erőtlen hang fogadott, addig a telefonálásra kihegyezett, félig okos készülék mikrofonja a várakozásokat felülmúlva tökéletesen tiszta hangzást produkált.
Szenzorok (Győztes: Nokia 1.4)
A kiemelten fontos hardverelemek megtalálhatók mindkét telefonban, köztük a GPS-chip is, így aztán a navigációt akkor sem kell nélkülöznöd, ha a szerényebb tudású Nokia mellett döntesz (ráadásul ez is a Google Maps alkalmazással áll rendelkezésedre). Wi-Fi és Bluetooth-chip is jutott mindkét készülékbe, míg az NFC és az infra egyaránt kimaradt az 1.4-ből és a 8000-ből is. Ami a kamerákat illeti, egyértelműen kirajzolódik a hátlapon dual képalkotórendszert felmutató okoskészülék előnye. Nappali körülmények között egészen használható képeket ad, míg a Nokia 8000 4G hátoldalán elhelyezett egyetlen, 2 megapixeles modul még tökéletes fényviszonyok között is vállalhatatlan minőségű felvételekkel "örvendezteti meg" a felhasználóit.
Ár (Győztes: Nokia 8000 4G)
Ugyan már a bevezetőben is említettük, hogy a két készülék nagyjából hasonló árfekvésű, érdemes azért ezzel a témával egy kicsit alaposabban foglalkozni. Mert azt követően, hogy a boltból kihoztál egy androidos okostelefont, még kell majd több extra kiegészítő is, hogy biztonságosan használhasd. Először is, amennyiben a gyártó nem ad a mobil mellé ajándékba védőtokot, elkezdhetsz vadászni egyet. Ha az előlapot szeretnéd megóvni a karcoktól, akkor még valamilyen üvegfóliát is fel kell helyez(tet)ned, ami újabb több ezer forintos tétellel növeli a készülék árát. Még az is benne van a pakliban, hogy az Androidon olyan előfizetéses szolgáltatásokat is igénybe veszel majd, amelyek havonta bizonyos összegekkel terhelik a számládat. Ezzel szemben a Nokia 8000 4G KaiOS-es rendszerén teljesen kizárt, hogy hasonló kísértésbe ess.
Ezen kívül is számos érdekes cikk vár még rád, ha beszerzed a 2021/08-as PC World magazint, ráadásul remek teljes verziós programokat és értékes PC-játékot kapsz ajándékba, ha így teszel.
