Egyelőre senki sem képes megjósolni, hogy a mesterséges intelligencián alapuló generatív szolgáltatások hosszabb távon pozitívan befolyásolják-e az életünket, vagy inkább elpusztítják az emberiséget, de az vitathatatlan, hogy már a jelenlegi állapotában is megdöbbentő dolgokra képes ez a technológia, amely a ChatGPT novemberi megjelenése óta tartja lázban a világot.
A legújabb attrakciót a Texasi Egyetemnek köszönhetjük, ahol a ChatGPT-ben is alkalmazott GPT (Generative Pre-trained Transformer) nagy nyelvi modellre építve egy hátborzongatóan hatékony gondolatolvasóval álltak elő.
A simán csak GPT-1 néven futó fejlesztés érzékelők közvetlen telepítése nélkül, egy fMRI gép által végzett megfigyelések alapján elemzi az agy működését, az így kapott inputokat pedig összefüggő szövegekké alakítja. S hogy mennyire pontosan dolgozik, azt az alábbi poszt mutatja Jerry Tangtől, az eljárás mögött álló tudóscsapat egyik tagjától.
we trained and tested our decoder on brain responses while subjects listened to natural narrative stories. given brain responses to new stories that were not used in training, the decoder successfully recovered the meaning of the stories (3/7) pic.twitter.com/HmJDIB36WM
— Jerry Tang (@jerryptang) September 30, 2022
A Twitteren megosztott kép egy kísérlet eredményébe enged bepillantást, amelyben a megfigyelt alanyok történeteket hallgattak, a GPT-1-nek pedig pusztán az agyműködés alapján ki kellett találnia, hogy miről szólnak. A sztorik forgatókönyve és az algoritmus tippjei lenyűgözően közel állnak egymáshoz: amikor például egy szereplő arról beszélt, hogy még nincs meg a jogosítványa, a mesterséges intelligencia úgy fordította le az inputot, hogy még nem tanult meg vezetni.
Ugyan nem a GPT-1 az első olyan fejlesztés, amely képes kitalálni az emberek gondolatait, az eddig látott megoldások a kísérleti alanyok agyára kapcsolt műszerekre épülnek, és csak 1-1 szót tudnak megfogalmazni. Ezekkel szemben a Texasi Egyetem fejlesztése "non-invazív", és összetett formában tükrözi a gondolatokat. Az algoritmus ehhez az agyban zajló véráramlást veszi alapul, míg a régebbi módszerek a fizikai motoros funkciókból következtetnek a szavakra.
A módszert kidolgozó tudósok ugyan elismerik az új technológiában rejlő veszélyeket, szándékuk szerint viszont az eljárás hatalmas segítséget nyújthat a kommunikációban az olyan betegségekben szenvedők számára, mint az ALS, vagy a Bruce Willist is sújtó afázia. A GPT-1 működését és képességeit bemutató tanulmány a Nature Neuroscience című tudományos folyóiratban olvasható.
