Most, hogy a Facebookon már lassan kétmilliárd felhasználói profilt tartanak nyilván, irdatlan nehéz követni, és persze kivédeni az egyik leggyakoribb csalást, a személyes profilok ellopását. Egész pontosan arról a jelenségről beszélünk, ami állítólag az egyik leggyakrabban jelentett visszaélés a közösségi oldalon, amikor egy valódi személy nevében csinál valaki más egy másodlagos profilt, az eredeti névvel, és az eredeti profilról átmentett profilképpel. Ezzel aztán könnyű megtéveszteni ismerősöket, de akár hivatalokat is, és így anyagi vagy egyéb károkat okozó csalásokat, bűncselekményeket, erkölcsi aggályokat támasztó zaklatásokat is végre lehet hajtani.
A Facebook eddigleginkább úgy védekezett ez ellen, hogy... nos, sehogy. Mindössze annyira van lehetőségünk, hogy ha a saját személyes adataink csaló felhasználását észleljük, ezt jelentjük a Facebooknak, akik ezt bizonyos idő után elbírálják (és még ebbe is sokszor csúszhat hiba, amikor valamiért úgy ítélik meg, hogy nincs itt semmi visszaélés).
Most viszont a közösségi oldal elkezd tesztelni egy újabb védekezési módszert: egyelőre Indiában kapcsolták be azt a funkciót, amely lehetetlenné teszi, hogy a profilképeket bármilyen módon menteni lehessen.
Hogyan véd az új rendszer?
Az arcunkat ábrázoló képeken bekapcsolhatunk egy Photo Guard nevű funkciót, amely onnantól több formában is védi majd az adott fotót. Egyrészt ezen a képen hiába kattintunk majd az egér jobb gombjával, nem nyílik meg a fájl lementését vagy másolását felkínáló menü. Emellett azt is ellehetetlenítik, hogy a fotó megnyitása után képernyőmentést lehessen készíteni, hogy ebből utólag lehessen kivágni a profilfotót. Harmadrészt pedig a képen a védelem bekapcsolása után nem jelölheti meg magát senki, csak olyan, aki az eredeti felhasználó ismerőse, ráadásul a felhasználónak ezeket a jelöléseket is engedélyeznie kell.
Másodlagos védelemként egy olyan háttérszolgáltatás is indul, amely folyamatosan szkenneli a felhasználói profilokat, és ha több helyen talál ugyanolyan profilképet, azt felismeri és jelzi.
Működhet?
A tervezett védelem mindenképpen visszaszoríthatja a kamuprofilok terjedését, de tény, hogy azért még van kérdéses elem jócskán. A képernyőmentést megakadályozó funkció például egyelőre csak Androidon indul el, más operációs rendszereken vígan lehet használni a PrintScreen gombot. Ráadásul rootolt mobilokon, vagy épp extra Windows-szoftverek használatával később is megkerülhető a hagyományos PrintScreen letiltása.
Emellett a trükkös csalók azt is megtehetik, hogy nem a konkrét profilképet, hanem egy, a fotótárban lévő másik olyan képet használnak fel, amin az áldozat arca is látható. Ez ellen pedig továbbra is csak az véd, ha nagyon óvatosan kezeljük a megosztott tartalmaink személyiségi beállításait, és például a képek, bejegyzések megtekintését csak ismerősök számára engedélyezzük, a megjelölést engedélyezéshez kötjük, és időről időre megnézzük a profilunkat "kívülről", tehát úgy, mintha egy ismeretlen kattintana rá, hogy ellenőrizzük, milyen tartalmunk maradt ki a szigorú szabályozás alól.
