Amikor kamuprofilok mögé rejtőző trollhadsereggel, álhírekkel és tudatos dezinformációval igyekeznek egyes titkosszolgálatok választásokat befolyásolni, cseppet sem meglepő, hogy a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia témái között előkelő helyen szerepel a közösségi média szerepe. A meghívott előadok egyikeként Mark Zuckerberg megállapította, hogy szükség van a Facebookon megjelenő tartalmak szabályozására.
Ennek azonban előfeltétele egy olyan keretrendszer kidolgozása, amely felelősség tekintetében félúton helyezkedik el a kiadványaiban megjelenő anyagokért teljes felelősséget vállaló lapkiadó és a csatornáin zajló adatforgalom tartalmáért semmiféle felelősséggel nem tartozó távközlési szolgáltatók között. Emellett kifejezte hajlandóságát arra, hogy a Facebook a jövőben magasabb adót fizessen Európában, aminek mértéke visszatérő probléma, hiszen a szektor vállalatai rendszerint jogi kiskapukat (melyeket Luxemburghoz és Írországhoz hasonló uniós tagállamok adótörvényei hagytak nyitva) keresve minimalizálják a kifizetendő összeget.
A Facebook alapítója a múltban már többször is kijelentette, hogy nem bánná, ha létrejönne egy, az egész iparágat lefedő szabályozás, amelynek elveit mindegyik szereplő, így a Google és a Twitter is magára nézve kötelezőnek tekintené. Mindenesetre a novemberi amerikai választásokra készülve a világ vezető közösségi-médiaszolgáltatója 35000 fősre pumpálta a biztonsági kérdésekkel foglalkozó részlegének létszámát.