Tumblr: névtelen és kaotikus
Első látásra a Tumblr akár jóféle alternatívának is tűnhet, főleg azok számára, akik nosztalgiával gondolnak vissza a 90-es évek közepének internetes szabadságára, vagy inkább szabadosságára. A 2007-ben még tisztán blogszolgáltatásként indított Tumblr-en ugyanis akár teljes anonimitás mellett, nicknevek használatával tehetünk közzé szöveget, képet, hangot, videót. A nemzetközi felhasználói bázis mellett erős a magyar is, ahol júzere válogatja, mennyire osztja meg a nicknév mögötti valós személyiséget. Ha valaki regisztrál, sokszor nem is valódi neveket, igazi ismerősöket követ, hanem azért iratkozik fel a vicces, frappáns vagy furcsa nevek követői közé, mert szereti az általuk megosztott tartalmak stílusát.
Persze a Tumblr pont ugyanezért lehet visszás, vagy épp veszélyes terep is. Az itt megosztott információkat senki nem ellenőrzi, és nagyon laza az utólagos szabályozás is. Teljesen nyíltan beszélgetnek kábítószerekről, mindennapos a gyűlöletbeszéd és az álhírterjesztés, és az elvileg tilos pornóval, erőszak-ábrázolással kapcsolatos szabályokra is láthatóan fittyet hány mindenki. Szóval a Tumblr egyfajta nosztalgikus játszótér, de csak addig, amíg nem veszed komolyan, és nem adod bele saját személyiségedet.
Biztonság (1-10): 4. Tavalyig a Yahoo birtokolta a Tumblr-t, azóta a független Oath Inc. a tulajdonos. A Facebooktól minden szinten függetlenek az adatok, és a Yahoo-tól ugyan láttunk már nagy adatkezelési bakikat, az Oath még nem játszotta el a bizalmat. A nickek mögé bújó felhasználók kiszámíthatatlansága és a viszonylag ellenőrizetlen tartalom azonban másféle biztonsági veszélyeket rejt, ezért koca-facebookozóknak csak nagy körültekintés mellett ajánlott.
Funkciók: (1-10): 5. Ha úgy nézzük, a Tumblr olyan, mint egy csináld-magad Facebook. Nincs benne csoport-funkció, nem látjuk a többiek születésnapját, nincs szofisztikált esemény-megosztás, de ha akarod, megoldod magadnak. Csak úgy, mint '98-ban, csak a betárcsázós modem nem karattyol hozzá.
Reddit: minden pletyka forrása
Szintén nem facebook-i értelemben, de végülis közösségi oldal a Reddit is. A 2005-ben alapított szolgáltatásban a regisztrált felhasználók szöveget, képet, hivatkozásokat oszthatnak meg különféle témakörökben és csoportokban, pontosabban subredditnek nevezett almappákban. Ezeket pedig a többi felhasználó fel- vagy leszavazhatja, és így a bejegyzések a subreddit teteje vagy alja irányában vándorolnak.
A Virginiai Egyetem két szobatárs tanulója által létrehozott szolgáltatás ma az USA negyedik leglátogatottabb weboldala, világszerte pedig a hatodik, idén februárban 234 millió egyéni felhasználóval és félmilliárd megtekintéssel. Népszerűségét leginkább annak köszönheti, hogy az üzemeltetők legendásan nyitottak és megengedők a felhasználókkal és az általuk közzétett tartalmakkal kapcsolatban. Ez egyrészt nagyon jó dologkat is indukál, például egy csomó szólásszabadsággal, politikai jogokkal, tudományos fejtegetéssel kapcsolatos témát vagy akár jótékonysági megmozdulást. Viszont irdatlanul sok az ellenőrizetlen összeesküvés-elmélet, és a különféle szexuális tartalmú subreddit is viszonylag ellenőrizetlen marad. A Reddit szintén kedvelt játszótere a más kormányok által fizetett trolloknak és álhírterjesztőknek is.
Biztonság (1-10): 7. Nagyobb reddites adatszivárgásról nem tudni, itt is inkább az jelenthet rizikót, milyen anonim felhasználónak hiszünk el mit, és kinek árulunk el magunkról jóhiszeműen olyasmit, amit nem kéne.
Funkciók: (1-10): 5. Elavult, puritán felhasználói felülete nem épp barátságos, de a közösség közben egyfajta státusszimbólumként ragaszkodik hozzá. Jó néhány olyan közösségi funkció hiányzik, amelyet a Facebooktól megszokhattunk, itt inkább az információcserére fókuszálhatunk.
A kicsik: pont a lényeg hiányzik
A fent említett legnagyobbak mellett persze folyamatosan felbukkannak próbálkozók. Ilyen volt 2014-ben a teljesen reklámmentes Ello, amely pont ebből kifolyólag képtelen volt a fejlődésre, és mára amolyan művészeknek szánt kapcsolati oldallá alakult. Érdekes próbálkozó a Vero, amely egy Instagram alternatíva, csak épp a sokakat idegesítő, utólag rendezgetett algorutmus nélkül. A Twitterre adott válaszként jellemzi magát a nyílt forrású Mastodon.social, míg a Diaspora* azzal igyekszik már évek óta felhasználókat toborozni, hogy az adatok itt decentralizáltak, és nincs semmilyen központi irányítás.
Szép próbálkozások ezek is és egy csomó más ötlet is, csak épp az kellene hozzá, ami a közösségi média nevében is benne van: a közösség. A Facebook annak idején jókor volt jó helyen, de még olyan nagyágyúk is belebuktak a harcba, mint a Google, tehát azt várni, hogy a Zuckerberg-birodalomhoz hasonló nagyságrendű és funkciógazdagságú alternatíva bukkan fel a semmiből, egyelőre hiábavaló lenne.
Épp ezért a mérsékeltebb szakértők azt mondják, a Facebookról nem érdemes elvándorolni: a botrányok inkább arra kell, hogy megtanítsák a felhasználókat, hogy felelősebben bánjanak azzal, mit és kinek osztanak meg. Figyelniük kell a postjaik és saját adataik publikusságára, a kapcsolódó külső alkalmazásokkal szembeni óvatosságra és arra is, hogy képesek legyenek kiszűrni az álhíreket, fals tartalmakat. Mert lehet, hogy vannak az utcán rablók, vagy épp hülyeségeket kiáltozó emberek, de ettől még nem tehetjük meg, hogy nem megyünk ki az ajtón, vagy csak a hátsó kertig merészkedünk, ahol csak két szomszédunkkal találkozhatunk. Inkább nézzünk a lábunk elé, legyünk óvatosak, és sétáljunk ésszel.
