A Face App nevű mobilalkalmazás nagyot ment az elmúlt hetekben - a saját ismerőseim nagy részénél is felbukkantak azok a fotók, amelyeken az eredeti arcképeket ez az alkalmazás trükkös szűrőkkel öregíti, fiatalítja, vagy épp az ellenkező neműre változtatja. Bevallom, jómagam is kipróbáltam, szerencsére egy olyan tesztkészüléken, amin pár ártalmatlan fotón és egyéb adaton kívül semmi nem található - hogy ez miért fontos, arra mindjárt rátérünk. Az app azért is vonzó, mert bár egy csomó extrát ígérő pro változatáért már kemény összegeket kell fizetni, de az ingyenesen elérhető funkciókkal is teljesen jól el lehet szórakozni. És lehet, hogy ez az egészben a csali.
Az alkalmazás az első futtatáskor engedélyt kér ahhoz, hogy elérhesse a telefon tárhelyén található fényképeket, valamint megoszthassa őket különféle internetes szolgáltatásokkal. Erre mindenki boldogan nyom egy okét, hiszen pont ezért töltötte le - hogy öregítse, fiatalítsa, nővé vagy férfivá változtassa saját magát.
Az alkalmazás viszont nem csak azért lehet problémás, mert kisebb szívinfarktust okoz családtagjaid körében (úristen, kisfiam, két hete nem láttalak, mit csináltál magaddal azóta?), hanem mert egyesek szerint komoly biztonsági kockázatokkal jár a használata. Az erről beszélők nem kevesebbel riogatnak, mint azzal, hogy a Face App titokban megosztja illetéktelenekkel a telefonodon található összes fényképet. Ez pedig nem épp megnyugtató hír, például azoknak, akik például csak saját maguknak és a szűk környezetüknek szánt fotókat is tartanak a mobilon (ha értitek, mire gondolunk, ennél direktebben talán nem célozgatnánk). De ugyanígy az is elég veszélyes, ha például a lakásodban készült fényképen látszik, hol milyen értékeket tartasz, úgy egyáltalán milyen az anyagi helyzeted - azt ugyebár tudjuk, hogy manapság minden adatunk felhasználható ellenünk valahogy a rossz kezekben.
Persze az is lehet, hogy csak azért lángolt fel a gyanakvás, mert a Face App mögött egy orosz cég, a Wireless Lab áll, és az ország tech-biztonsági hírneve manapság nem épp csillogóan tiszta. De vannak olyanok, akik állításuk szerint komolyabban utánajártak a dolognak, például egy Joshua Nozzi nevű app-fejlesztő, aki Twitteren leírta: ahogy engedélyt adott az appnak a fotók elérésére, azt tapasztalta, hogy a képeket nagyon lassan tölti be, mintha nem is a mobil tárhelyéről szedné elő őket, hanem internetről töltené le mindet egyenként. Ahogy Nozzi bekapcsolta a repülős üzemmódot, ezzel minden adatkapcsolatot elvágva, a képek máris normál sebességgel pattantak fel.
BE CAREFUL WITH FACEAPP - the face aging fad app. It immediately uploads your photos without asking, whether you chose one or not. https://t.co/LlqkDpy4ZO
— Joshua Nozzi 🇺🇸👨🏻💻 ⚣ (@JoshuaNozzi) July 16, 2019
Ez persze még semmit sem bizonyít, egyesek épp Nozzit vádolták meg azzal, hogy spekulációk alapján rémhíreket kelt. Viszont azzal együtt azért már elég gyanús az ügy, hogy a Face App első változatának indulásakor, 2017-ben elég sok bírálatot kapott azért, mert a hozzá kapcsolódó felhasználói szerződésben foglalt személyes adatkezelési szekciót sokan hiányosnak és hanyagnak tartották. Az Ausztrál Személyiségi Jogi Alapítvány (Australian Privacy Foundation) elnöke, David Vale úgy foglalta össze az eddigieket, miszerint "jelenleg lehetetlen megállapítani, mi történik akkor, ha használod az alkalmazást, és ez az igazi probléma". Szerinte az app jóval több jogot kér a használat kezdetekor, mint amennyire a használatához szükség lenne. Egy ügyvéd, Elizabeth Potts Weinstein megvizsgálta az alkalmazás dokumentációját, és ez alapján azt állítja, gyakorlatilag a használat megkezdésével egyben azt is megerősítjük, hogy a készítők jogot szereznek a fotóink, a nevünk, a felhasználónevünk és különféle szokásaink információinak teljeskörű felhasználására, még üzleti célokra is.
If you use #FaceApp you are giving them a license to use your photos, your name, your username, and your likeness for any purpose including commercial purposes (like on a billboard or internet ad) -- see their Terms: https://t.co/e0sTgzowoN pic.twitter.com/XzYxRdXZ9q
— Elizabeth Potts Weinstein (@ElizabethPW) July 17, 2019
A TechCrunch a gyanú azon részét vizsgálta, mi történik egy saját képpel, mikor használjuk rajta a Face App szűrőit. Eleve nem maga az app változtatja meg a képeket a mobilon, hanem feltölti őket egy cloud tárhelyre, és ott történik a fotók manipulálása, márpedig az eredeti képek akár szépen ott is maradhatnak, és innentől semmilyen kontrollunk nincs afölött, ki férhet hozzájuk és mire használhatja őket.
Tehát összegzésképpen elmondhatjuk, hogy ugyan még nem száz százalékig bizonyított, hogy valóban minden fotódat azonnal ellopja a Face App, de az is tény, hogy az adatkezelése, valamint a működési módszere alapján valóban megteheti. Szóval ha lehet, inkább ne próbálkozz vele, ha pedig mégis égető szükségét érzed egy fotóöregítésnek vagy fényképes nemváltásnak, használd olyan mobilon, amin semmilyen egyéb adatodat nem tárolod éppen, aztán ha megvannak a vicces képek, töröld is szépen az alkalmazást.
