Februárban jelentős botrány rázta meg a magyar közéletet, amikor kiderült, hogy Novák Katalin köztársasági elnök még tavaly kegyelemben részesített egy férfit, akit korábban a bicskei Kossuth Zsuzsa gyermekotthonban történt pedofil bűncselekmények eltussolásának segítése miatt ítéltek el.
Az ún. kegyelmi botrány nemcsak a 2022-ben hivatalba lépett államfő lemondását idézte elő, hanem a kormányt is lépéskényszerbe hozta, amely az ügyre reagálva szigorúbb gyermekvédelmi intézkedéseket jelentett be. Ennek részét képezi az a tegnap benyújtott törvénycsomag, ami az internetszolgáltatókon keresztül igyekszik elszigetelni a kiskorúakat az online pornográfiától.
Az "A gyermekek védelme érdekében az internetes pornográf tartalmak elérhetőségének korlátozásáról, valamint egyes elektronikus kereskedelmi szolgáltatással és reklámtevékenységgel összefüggő törvények módosításáról" címen futó, T/8218-as számon benyújtott törvényjavaslat előírná a szolgáltatóknak, hogy a szülők kérésére nyújtsanak ingyenes tartalomszűrési szolgáltatást, ellehetetlenítve a kiskorúak számára a felnőtt oldalak meglátogatását.
Ahogy a szöveg írja, a szűrés alapja egy folyamatosan frissülő "fekete lista" lenne a leglátogatottabb, kifejezetten pornográf tartalmak bemutatását célzó internetes oldalakról, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság állít össze. Az internetszolgáltatók a megfelelő műszaki megoldás alkalmazásával kötelesek lennének a listán szereplő honlapok elérhetetlenné tételéről gondoskodni az érintett előfizetők számára.
A javaslat ugyanakkor leszögezi, hogy a törvény technológiasemleges, vagyis teljes mértékben a szolgáltatókon múlik, hogy milyen megoldásokat alkalmaznak a cél érdekében. A szűrés a szülők kérése alapján történne, amit a szolgáltatóknak gyors és átlátható elektronikus ügyintézéssel kell segíteniük, és fel is kell hívniuk a gondviselők figyelmét az ingyenes szolgáltatás igénybevételének lehetőségére. A szűrés elutasítására is van lehetőség, de ezt csak egyértelmű és részletes tájékoztatás mellett tehetnék meg a szolgáltatók.
A szabályozás felmenő rendszerben lépne életbe, először csak az új szerződéseknél és a mobil internet-hozzáférési szolgáltatásoknál, majd a törvény által biztosított felkészülési időt követően először az összes, tízezer vagy annál több előfizetővel rendelkező internet-hozzáférés szolgáltatást nyújtó szereplőre, s végül az ennél kevesebb ügyféllel bíró szolgáltatókra is vonatkozna a szabályozás.
A törvényjavaslat emellett a reklámtevékenység feltételeit is szigorítaná, többek között megtiltva a termékmegjelenítést a videómegosztókon terjesztett, kimondottan 14 év alattiaknak szóló tartalmakban, míg az alkalmazásszolgáltató és a videómegosztóplatform-szolgáltatókon keresztül megvalósuló, fiatalkorúaknak szóló hirdetésekben egyértelműen utalni kellene a reklámjellegre, még akkor is, ha influenszereken keresztül történik az adott termék népszerűsítése.
A törvény későbbre várható elfogadását követően 2025. január 1-ével léphetnek hatályba az új szabályok.
