Biztos, hogy 2020 nem a földkerekség legjobb éveként fog bevonulni a történelembe: a koronavírus alaposan átírta az egész világ számítását. Korábbi cikkünkben visszatekintettünk a mögöttünk hagyott esztendőre, és kiderült, hogy IT-fronton mindezek ellenére voltak érdekes és fontos fejlesztések, bejelentések. De mi várható idén? Nos, a helyzet jelenleg úgy fest, hogy ha csak valami csoda nem történik, a mindennapi élet valószínűleg 2021 első felében sem fog még visszaállni a megszokott kerékvágásba.
Viszont teljesen biztos, hogy ez az év is tartogat meglepetéseket, számos olyan technológia létezik, amely 2021-ben minden eddiginél fontosabb szerephez juthat. A sikervárományos megoldások nemcsak új hardverek, termékek, szolgáltatások lehetnek, hanem meglévők is, ha végre fókuszba kerülnek idén. Tavaly például a Zoomnak és más videochatplatformoknak adott rendkívül nagy lökést a távoktatás és a home office. Összeszedtük, hogy mire számíthatunk 2021-ben.
Csak nézünk, mint… otthon
Ugyan nem a szó szoros értelmében vett fejlesztés, ám a filmgyártók hozzáállásának várható megváltozása sokak életére lehet hatással. A filmipar egészen mostanáig főleg a mozis bevételekre épített, ám a jegyeladások a koronavírus (és a mozik bezárása miatt) erősen visszaestek. Habár a filmstúdiók egy része köti az ebet a karóhoz, a Warner úgy döntött, inkább előremenekül, és minden olyan film, amit idén mutat be, a mozis premier napján elérhető lesz az HBO Maxen. Persze területi korlátozás lesz, így ennek a hírnek elsősorban az amerikaiak örülhetnek. Az év során kiderül majd, hogy ez a modell mennyire váltja be a hozzá fűzött reményeket - a cél nyilván az, hogy az HBO Max előfizetőinek számát növelje a vállalat.
Ez a megoldás egyébként a Netflixnek bevált, a saját gyártású filmek és sorozatok hatására az előfizetések száma szépen növekedett. Amennyiben a Warner bevételei is kedvezően alakulnak, úgy érdekes lesz látni, hogy mit lép a többi filmstúdió. Már csak azért is, mert egy ilyen szereposztás csak akkor lehet működőképes, ha házon belül van streamplatform. És még így is kétes a kimenetel, mert az biztosra vehető, hogy nem fog mindenki párhuzamosan előfizetni a Netflixre, az HBO Maxre, a Disney+-ra és még ki tudja, mennyi streamingszolgáltatásra.
Otthoni iroda- és felhőszolgáltatások
A felhőalapú szolgáltatások évek óta egyre fontosabb szerepet töltenek be, a koronavírus miatt azonban tavaly a szokásosnál is jobban előtérbe kerültek. Várakozások szerint 2021 egyik sikervárományosa a felhőalapú szolgáltatások szektora lehet: egy felmérés azt prognosztizálja, hogy év végére a fejlett országokban az összes vállalat és vállalkozás 60 százaléka állhat át legalább részben otthoni munkavégzésre úgy, hogy arról később sem fog visszaállni, és a programozók negyede is inkább virtuális gépre vált.
Ez a szemlélet nagymértékben kedvez a felhőalapú szolgáltatásoknak; és itt nemcsak az adattárolási megoldásokra gondolunk, hanem minden olyan dologra, ami a munkatársakkal történő kapcsolattartást, valamint a projektek levezénylését segíti. Ide kapcsolódik még, bár nem teljesen szorosan az is, hogy a vásárlás is folyamatosan az online boltok felé terelődik.
Blockchain
A kriptovalutáknál is használatos technológia kis szerencsével áttörést érhet el 2021-ben. Jelenleg ezt a megoldást főleg a pénzügyi szektorban (vagy ahhoz kapcsolódóan) használják, de mivel rendkívül biztonságos, egy sor alternatív helyen is lenne keresnivalója. Hogy csak egy példát említsünk: a Google is kacérkodik azzal, hogy a cloud szolgáltatás - legalább részben - blockchain alapokra álljon át. A technológia eddig egyébként szinte minden országban közellenségnek számított, mostanra azonban több ország vezetése is változtatott álláspontján, és inkább arra törekszik, hogy - akár a fintech szektorban is - valamilyen módon szabályozza, átláthatóbbá tegye a szolgáltatások működését.
Önjáró autók
Még mindig nem érkezett el az ideje annak, hogy egy magát vezetni képes autó megkapja a kereskedelmi forgalomba hozatalhoz szükséges engedélyeket; 2021 lehet az az év, amikor megtörik a jég. Hogy melyik autó lesz az első, amelyet legálisan lehet használni akár úgy is, hogy utazás közben a hátsó ülésen alszunk, az persze kérdéses - de a Tesla valamelyik modellje jó eséllyel pályázhat erre, elvégre Elon Musk autói gyakorlatilag már most is teljesen önjáróak.
Ha másik tippet kellene mondanunk, akkor az Apple is szóba jöhet - de nem 2021-ben. Az almás gyártó is aktívan fejleszti ugyan saját önvezető autóját, de a jelek szerint 2024-nél előbb nem fogja ilyen gépjármű róni az utakat. Vannak már olyan taxiszolgáltatók, amelyek önjáró autókkal működnek, a Waymo például tavaly október óta 300 autóval, sofőr nélkül szállítja az utasokat - igaz, csak Phoenixben van erre engedélye.
Berobban az 5G
Az ötödik generációs mobilhálózatok sok helyen, köztük Magyarországon is elindultak, a nagy sebesség és az alacsony késleltetés előnyeit azonban csak kevesen élvezhetik; a lefedettség idehaza például messze nem országos, de másoknál sem sokkal jobb a helyzet. 2021 végére várható, hogy számottevően nő a lefedettség - persze ehhez azért az is kell, hogy az 5G-infrastruktúrát fejlesztő cégek is tudják tartani a lépést, meg hogy az 5G ne csak a csúcs-, hanem a középkategóriás mobilokban is helyet kapjon.
Az 5G jelentősége elsősorban egyébként nem is a nagy adatátviteli sebességből, hanem az alacsony késleltetésből adódik, amely az otthoni vezetékes hálózatok késleltetésével vetekszik. Így pedig mobil adatkapcsolattal is működnek az olyan szolgáltatások, mint például a Google-féle Stadia vagy az Nvidia GeForce Now. Az 5G lehetőséget ad továbbá az okosotthonos IoT-eszközök további térnyerésére, a kiterjesztettvalóság-alkalmazások felhőalapú használatára és így tovább. Az 5G-vel a szolgáltatók akár a vezetékes internetelérésnek is tökéletes alternatívát állíthatnak, így tényleg minden motiváció adott számukra ahhoz, hogy fejlesszék az infrastruktúrát.
XR - virtuális és kiterjesztett valóság
Régóta velünk vannak a VR- és AR-megoldások, ám egyelőre nem túlságosan elterjedtek. A koronavírus azonban ennek a technológiának a szekerét is megtolhatja, hiszen például potenciálisan veszélyes szituációk kerülhetők el vele: egy orvosi vizsgálathoz nem kell feltétlenül személyesen felkeresni az orvost, ahol jó eséllyel más betegekkel is találkozhatunk. A virtuális és kiterjesztett valóságnak továbbá a távoktatásban is lehet szerepe. Így megoldható, hogy az otthon tartózkodás időtartama alatt is "testközelből" tudják megfigyelni a tanagyaggal kapcsolatos dolgokat a tanulók.
A cikk a következő oldalon folytatódik, lapozz tovább!
