A technológia fejlődésével elkerülhetetlenül eljutottunk arra a pontra, amikor a tudósok már az agyba ültethető számítástechnikai megoldásokkal kacérkodnak, felidézve a cyberpunk műfaj baljós jövőképét.
Pánikra azonban nincs ok, a jelen kutatásai elsősorban a valamilyen betegséggel vagy fogyatékkal élők megsegítésére koncentrálnak, kiváltva a testet a kommunikációban és az elektronikus eszközök vezérlésében. Habár a legtöbb figyelmet a marketingesnek sem utolsó Elon Musk Neuralinkje kapja, nem csak a Tesla-alapító milliárdos játszótere ez a terület, ami azt illeti, egy amerikai cég már sokkal tovább is jutott nála.
A New York-i Synchron fejlesztésére a Bloomberg nemrég közölt beszámolója hívta fel a figyelmet. Az agy képességeinek "feloldását" ígérő vállalat egy agy-számítógép interfésszel állt elő, amelyet már 5 páciensbe építettek be, méghozzá problémák és szövődmények nélkül. Emlékeztetőül: a Neuralink eddig nem végzett emberes beavatkozást, s még a cég kísérleteinek alávetett majmok is elpusztultak.
A Synchron legutóbbi, néhány hete történt beültetése során egy ALS-ben (amiotrófiás laterálszklerózis, vagy más néven motonos neuronbetegség) szenvedő alany kapta meg az agyba ágyazott technológiát. Ez egy dróthoz hasonló kialakítású eszköz, amely olyan apró, hogy közvetlenül az agyi erekbe kerül, néhány percig tartó beültetéséhez pedig még lyukat sem kell fúrni a koponyába, mivel a nyaki vénán keresztül történik az elhelyezése. A technológia ebben is felülmúlja a Neuralink chipjét, melynek beültetéséhez elkerülhetetlen a koponya roncsolása.
A parányi számítógép egy másik, mellkasba ültetett szerkezettel kommunikál, amit a páciens bőre alatt rögzítenek. A két eszközt egy bőr alatt elhelyezett vezeték köti össze, a kommunikáció során a mellkasi egység adja az utasításokat az agyban található érszámítógépnek. A technológia a Bluetooth vezeték nélküli kapcsolatot is támogatja, ezáltal külső eszközöket, például PC-ket, tableteket vagy mobilokat is vezérelhet.
A beültetés révén a Synchron első négy páciense WhatsApp-üzenetek küldésére és internetes vásárlásra is képessé vált, az ALS-ben szenvedő legutóbbi alany esetében azonban még nem történt ilyen áttörés. A cég technológiája mindenesetre hatalmas segítség lehet a fogyatékkal élőknek, annál is inkább, mivel otthon is használható, vagyis nem szükséges kórházi megfigyelés alatt tartani a felhasználóit. A tömeges alkalmazásig azonban még sok teendőjük lesz a mérnököknek, többek közt a mellkasi egység méretének csökkentésével és a jelstabilitás javításával.
