Egyre gyakoribb az a jelenség, miszerint főként afganisztáni gyerekeket arra használnak fel, hogy TikTok élő adásokban kolduljanak. Ezek a gyerekek, akik gyakran sárból épült kunyhókban élnek, órákon keresztül könyörögnek virtuális ajándékokért, melyeket pénzre lehet váltani. Bár a TikTok szabályzata tiltja a gyerekekkel történő koldulást, az Observer oknyomozása szerint az ilyen jellegű tartalmak elterjedtek és az algoritmus még segíti is a terjedésüket. A platform akár 70%-os jutalékot is levon az ajándékok után, ezzel profitálva a tartalomból.
Több szakértő, köztük az ENSZ és gyermekvédelmi szervezetek képviselői is élesen bírálták a TikTokot és közvetítőiket, amiért azok anyagi hasznot húznak a kiszolgáltatott emberek szenvedéséből. Felhívták a figyelmet arra is, hogy sok élő közvetítés szervezett koldulásra utal, amely mögött gyakran harmadik felek állnak, akik kontrollálják a szereplők bevételeit és jelenlétét a videókban. Az ilyen tartalmak gyakran megalázó vagy veszélyes viselkedéseket is mutatnak - például emberek ütögetik magukat, ébren maradnak hosszú ideig, vagy sárban fekszenek a kamerák előtt.
A TikTok azt állítja, hogy aktívan fellép az ilyen jellegű visszaélések ellen, és több millió élő közvetítést tilt le havonta. A vállalat szerint a platform biztonsága érdekében külön technológiai és emberi csapat dolgozik a problémás tartalmak kiszűrésén. Azonban a moderáció sokszor lassú vagy hatástalan, és a közönség gyakran nem tudja megállapítani, hogy a szereplők valóban részesülnek-e a bevételekből. A szereplők anonimitása tovább nehezíti az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot.
Bár a TikTokos koldulás sok esetben kihasználáshoz vezet, vannak példák arra is, amikor ez valós segítséget nyújtott rászorulóknak. Egyes esetekben háborús övezetekben vagy súlyos betegségben szenvedők kaptak így támogatást. Ugyanakkor az, hogy ki profitál a videókból, gyakran nem világos. Szakértők szerint sok esetben a szereplők nem önként vesznek részt a közvetítésekben, hanem nyomás vagy kényszer hatására. Ezért átfogóbb szabályozásra, jobb korhatár-ellenőrzésre és átláthatóbb moderációs rendszerre lenne szükség.
