Nehéz megállapítani, hogy jelenleg mekkora az infokommunikációs (IKT) gazdaság súlya Magyarországon. Azt mindenki érzi, hogy az Európai Bizottság DESI (Digital Economy and Society Index) mérése nem teljesen fedi a valóságot, ahol 2019-ben a hatodik legrosszabb értéket sikerült elérnünk, miközben a Központi Statisztikai Hivatal jobb adatközlési metódus híján azt nézi, hogy a cégek főtevékenységénél milyen TEÁOR kódok találhatók, azt már kevésbé, hogy egy adott cég ténylegesen mivel foglalkozik; az általa kínált termék, vagy szolgáltatás esetén mekkora az az érték, amelyet a cég belső foglalkoztatású informatikus csapata állít ellő.
Mivel a hagyományos statisztikai módszerek nem alkalmasak a digitális gazdaság súlyának mérésére, ezért 2015-ben az IVSZ a Századvéggel együttműködve egy új mérési módszert vezetett be, amely úgynevezett multiplikátor hatások számszerűsítésével próbálja a döntéshozókat közelebb hozni a valósághoz.
E kutatást az IVSZ idén ismét megismételte, immár a Microsoft támogatásával. Friss felmérésük szerint az IKT gazdaság mérete jóval nagyobb annál, mint azt korábban gondoltuk. Az IVSZ és a Microsoft közös kutatása szerint például:
- 6 ezer milliárd forintra nőtt az IKT szektor által közvetlenül és közvetve megtermelt bruttó hozzáadott érték
- az IKT szektoron egyre inkább túlmutató digitális gazdaság már ma is a teljes GDP legalább 25%-át adja
- az IKT ágazat a multiplikátor-hatásokat is figyelembe véve már ma is a foglalkoztatottak 17%-ának biztosít munkalehetőséget
- Az IKT feldolgozóipar a nemzetgazdaság második legnagyobb exportőre (az autóipar után)
A kutatás bejelentésekor többször is elhangott a válságállóság kifejezése, hiszen a kutatás alaptézise, hogy a kormányzatnak minden lehetséges módon ösztönöznie és támogatnia szükséges a digitális ökoszisztéma fejlődését és éves szinten akár 4 ezer milliárd forinttal lehetne növelni a magyar GDP-t, ha a növekedés technológia-vezérelt lenne és a politikusok minden adandó alkalommal a digitalizáció mellett tennék le a voksukat.
A kutatás az IVSZ oldalán elolvasható részletesebben, annak megállapításait a KSH egyik szakemberével is átnézettük. Az adatelemző ugyan a kutatás sok állításával egyetértett, mégis jelezte, hogy az sok mindenben prekoncepcionális, és hibának jelez minden olyan elemet, amely nem az alapállítást támasztja alá. Mivel a kutatás egy informatikai szövetségtől és egy nagy IT nagyvállalattól jött nehéz elhessegetni a lobbianyag gyanúját, és egyelőre csak az tűnik biztosnak, hogy megfelelő mérés híján nem várható még jó ideig pontos eredmény, pláne akkor, ha még azt sem tudta a magyar társadalom pontosan definiálni, hogy mit is jelenet pontosan az informatikus kifejezés.