A technológia múlt század közepén történt rohamszerű fejlődésének köszönhetően a második világháborút követő időszak, a hidegháború egyik legjelentősebb színtere a világűr lett. A század első felében megkezdődött nagyhatalmi fejlesztések nyomán az űrutazás hőskora az első utas nélküli kilövéseket, Lajka kutya űrbe jutását és Gagarin korszakindító útját követően az események felgyorsultak, és bámulatos gyorsasággal csúcsosodtak ki az első, 1969-es Holdra szállásban.
Bolygónk egyedüli holdjára a Neil Armstrongot szállító Apollo-11-et követően még további öt egység szállt le a Hold felszínén 1972-ig. Habár ezt követően további, embert is szállító küldetések nem irányultak a tőlünk 1,3 fénymásodpercre található égitestre, a nagyhatalmak mintha úgy éreznék, hogy ismét tétje van a Hold felszínét elérő expedícióknak. Ennek fényében számos világhatalmi tényezőként tetszelgő ország indított különféle járműveket ide.
Természetesen a NASA-nak ismét komoly tervei vannak itt, de már nem az a kétpólusú világ van, mint 54 évvel ezelőtt. Egyelőre még ember eljuttatásával nem próbálkoznak az érdekelt országok ügynökségei, de ez bizonyára nem sokáig lesz így. Az USA-n és az oroszokon kívül, India és Japán is versenybe szállt. India utas nélküli járművével sikeres holdatérést hajtott végre, és bár ez nem szegi kedvüket, de az oroszok Luna 25 nevű szondájának útja csúfos kudarccal végződött.
Az elmúlt napokban egy újabb szereplő tűnt fel a közeli égitestesten, ráadásul annak is a Földről soha nem látható oldalán. Még tavaly március 4-én csapódott be egy ismeretlen eredetű objektum, melyet a szakértők először kínai űrszemétként azonosítottak. Egy új vizsgálat alapján azonban most úgy tűnik, hogy az "űrszemét" egy rakéta volt, amihez egy ismeretlen objektum is tartozott. A becsapódó tárgy nyomán a felszínen egy úgynevezett kettős kráter keletkezett. Először az azonosítatlan dolgot, ami a WE0913A jelzetet kapta, a SpaceX egy Falcon rakétájának gondolták, de később kiderült, hogy egy kínai rakéta, ami a Csang-o-5-T1 küldetés részeként került a világűrbe. A kínaiak tagadják, hogy bármi közük lenne az eszközhöz.
Szakértők elemzése szerint az objektum a kínai expedíció Csang-Cseng nevű rakétájának része. Arra figyeltek fel, hogy zuhanás közben az eszköz szokatlanul stabil maradt, ami valóban egy komolyabb súlyú szállított tartozékra utalhat. Ezt az elgondolást erősítheti az is, hogy két, egymást fedő kráter keletkezett a becsapódás nyomán. Az egyértelmű bizonyítékok ellenére a kínaiak továbbra is hallgatnak, így lehet, hogy már soha nem tudjuk meg, milyen okból kifolyólag csapódott a Holdba a WE0913A.
