A Dominikai Köztársaságban egy 16 millió éves, borostyánba zárt rovart fedeztek fel, amely a tudósok szerint egy hangyafaj első ismert fosszíliája lehet a karibi térségből. A Basiceros enana nevű, már kihalt faj példánya mindössze 5 milliméteres volt, tehát kisebb, mint a ma élő rokonai. A felfedezést a Proceedings of the Royal Society B tudományos folyóiratban közölték, kiemelve a példány jelentőségét a régió evolúciós történetének megértésében.
A Basiceros hangyák különleges álcázási képességeikről híresek: testüket speciális szőrzet borítja, amely képes részecskéket felfogni a talajból, így tökéletesen beleolvadnak a környezetükbe. Ez a tulajdonság nehezíti meg a mai példányok megfigyelését is, így a borostyánba zárt fosszília igazi ritkaságnak számít. Gianpiero Fiorentino kutató szerint a lelet jelentősége olyan, mintha gyémántot találtak volna.
Korábban a Basiceros fajok példányait kizárólag Közép- és Dél-Amerikában dokumentálták, ezért a karibi felfedezés meglepetést okozott a tudósok körében. Az új lelet arra utal, hogy a Basiceros nemzetség egykor a Karib-térség szigetein is elterjedt volt, mielőtt ott helyileg kihalt volna. Ez az információ alapjaiban formálhatja át a fajcsoport evolúciós történetével kapcsolatos eddigi ismereteinket.
A fosszília elemzéséhez fejlett képalkotó technológiákat, például 3D-s rekonstrukciót és mikro-CT vizsgálatot alkalmaztak, amelyek révén a tudósok számos részletet feltártak a hangya anatómiai felépítéséről. A kutatók úgy vélik, hogy a Basiceros enana végül nem tudott megbirkózni a környezeti változásokkal és a többi fajjal való versengéssel, ez vezetett a kihalásához.
