Az IDC tavalyi utolsó negyedéves adatai alapján a HP 33,71%-os részesedéssel vezeti a nyomtatók és fénymásológépek piacát, amelyek esetében a valódi üzlet az előbb-utóbb mindig kifogyó, borsos áron értékesített patronok eladásában rejlik. A felhasználók ugyan elméletileg külsős gyártóktól származó megoldásokkal lejjebb faraghatják a költségeiket, ám az amerikai cég ezt szoftveresen igyekszik akadályozni, ami miatt most egy perben kell felelnie.
Az Ars Technica beszámolója alapján ugyanis január 5-én csoportos keresetet nyújtottak be a HP ellen, amiért az egy korábbi Dynamic Security firmware-frissítéssel letiltotta a konkurens forrásból származó patronok használatát arra hivatkozva, hogy azok biztonsági kockázatot jelentenek.
Az ügyhöz kapcsolódó dokumentációban megnevezett 11 sértett Illinois államban indította el a pert, 5 millió dolláros kártérítést és azt követelve, hogy a bíróság tiltsa el a vállalatot a független gyártók által forgalmazott patronok használatának blokkolásától. A kereset ráadásul azzal is megvádolja a HP-t, hogy a 2022 végén és 2023 elején kiadott firmware-frissítésekkel párhuzamosan megemelte a hivatalos patronok árát, mivel már nem kellett a riválisoktól tartania.
"A HP a szövetségi és állami trösztellenes törvények megsértésével gyakorlatilag monopolizálta a csere-tintapatronok piacát, ami arra kényszerítette a nyomtatók tulajdonosait, hogy csak HP márkájú tintát vásároljanak magas áron, és elveszítsék a nem HP márkájú csere-tintapatronok értékét."
- nyilatkozta az Ars Technicának Peggy Wedgworth, a felpereseket képviselő Milberg ügyvédi iroda munkatársa. Azt pedig már a NoteBookcheck beszámolója tette hozzá, hogy a HP egy olyan tanulmányra hivatkozik az olcsóbb patronokat illető biztonsági kockázat kapcsán, amit ő maga finanszírozott, és amely egyébként elismeri, hogy nincs bizonyíték az állítólagos sérülékenység kihasználására.
Az Ars Technica szerint nem ez az első alkalom, hogy a HP bajba keveri magát a Dynamic Security firmware frissítésekkel: a cég ellen korábban több eljárás is indult a 2016 óta futó program miatt, melyek során több esetben is kártérítéseket és büntetéseket kellett fizetnie a gyártónak, egyebek mellett Európában is.
