Az utóbbi években a világűr nem csupán tudományos felfedezések terepe, hanem egyre inkább a geopolitikai feszültségek új színtere is lett. E folyamat egyik látványos példája az orosz Cosmos 2553 műhold története, amely az Egyesült Államok szerint szoros kapcsolatban állhat egy nukleáris fegyverfejlesztési programmal. A legfrissebb elemzések azonban arra utalnak, hogy a műhold valószínűleg meghibásodott, ami Moszkva ambiciózus terveinek komoly csapást jelenthet (nem tudják az eszközt eredeti céljának megfelelően használni).
A Cosmos 2553 még 2022 elején indult útnak, röviddel az Ukrajna elleni invázió előtt, és azóta az amerikai hírszerzés kiemelt figyelemmel kíséri. Bár Oroszország hivatalosan azt állítja, hogy a műhold kutatási célokat szolgál, és különösen nagy sugárzási környezetben végzett teszteket végez, a valóság ezzel nem feltétlenül esik egybe. A műhold pályája és a rendelkezésre álló adatok alapján az amerikai szakértők úgy vélik, hogy a cél az anti-műhold (ASAT) képességek fejlesztésének támogatása lehetett, különös tekintettel olyan rendszerek ellen, mint a SpaceX Starlink hálózata, amely az ukrán hadsereg egyik létfontosságú kommunikációs eszközévé vált.
Az első aggasztó jelek 2023 végén jelentkeztek, amikor a LeoLabs Doppler-radaros mérései szerint a műhold szokatlan mozgásmintákat kezdett mutatni. Később, decemberre, a cég "magas biztonsággal" állapította meg, hogy a műhold tengelye körül forog, kontrollálatlanul. Ez az állapot az űreszköz irányíthatóságának elvesztésére utal, ami súlyosan csökkenti katonai értékét (nem tudják pontosan pozicionálni vagy célzott megfigyelésre használni).
A Slingshot Aerospace optikai megfigyelései szintén fényt derítettek a helyzetre, amikor változó fényességet észleltek, ami szintén egy esetleges pörgés jele lehetett. Bár legújabb adataik szerint a műhold némileg stabilizálódott, továbbra sem egyértelmű, hogy bármilyen érdemi funkciót képes-e betölteni. Mivel a modern kereskedelmi űrmegfigyelő szolgáltatások gyorsan fejlődnek, de még gyerekcipőben járnak, a pontos állapotértékelés sok esetben nehézségekbe ütközik (nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni a műhold működésképtelenségét).
Az amerikai katonai elemzők szerint az orosz állítások, miszerint a műhold pusztán technológiai teszteket végez, nem konzisztensek annak viselkedésével és műszaki paramétereivel. Ez a fajta kétértelműség veszélyes helyzeteket teremthet a nemzetközi térben, hiszen a félreértelmezett manőverek, illetve a kettős funkciójú eszközök a véletlen eszkaláció kockázatát hordozzák (nem mindig egyértelmű, hogy egy mozgás barátságos vagy ellenséges szándékot takar).
A Cosmos 2553 esetleges kiesése fontos kontextusban értelmezhető. Az Egyesült Államok, Oroszország és Kína párhuzamosan, hatalmas összegeket költenek katonai célú űrtechnológiák fejlesztésére. Az olyan platformok, mint a Starlink, ma már nem csupán polgári szolgáltatások, hanem közvetlen katonai szerepet is betöltenek, így jogos célpontokká válhatnak konfliktushelyzetekben (nem pusztán kommunikációs hálózatok).
A hidegháború óta először látszik, hogy a világűr mint hadszíntér újra kiemelt stratégiai szerepet kapott. Ebben a közegben egyetlen műhold meghibásodása vagy eltűnése is aránytalanul nagy politikai és katonai jelentőséggel bírhat. Bár Oroszország tagadja, hogy űrbe telepített nukleáris fegyvereket fejlesztene, több amerikai hírszerzési forrás szerint a Cosmos 2553 felbukkanása volt az a pont, amely Washingtonban véglegesen megerősítette, hogy Moszkva titkos programokat futtat ezen a területen (nem egyszerű kutatási projektekről van szó).
Miközben a világ a Föld felszínén zajló válságokra koncentrál, a Föld körüli pályán egy másik, egyre kevésbé rejtett verseny zajlik, amelynek tétje nem kevesebb, mint a jövő katonai fölénye.
