A hazánkban is oly népszerű ASUS Zenbook S 14 egy szabályos ultrahordozható ultrabook, azzal a különbséggel, hogy ez a gép minden paraméterét messze felülteljesíti az ultrabook-szabványnak. Merthogy 1,2 cm, 1,2 kg, természetesen Copilot+ PC kompatibilis, sokáig bírja, és OLED-kijelzővel kápráztatja el boldog tulajdonosát.
Az igazi nagy durranás azonban odabent, a gépházban keresendő, mégpedig az új, Lunar Lake kódnevű Intel Core Ultra CPU személyében, amit nagyon-nagyon várt a piac, és aminek bejelentésekor az Intel nem fogta vissza magát - olyan paraméterekben is túllicitálta ellenfeleit, ami az előző Core Ultra generációnál sem igazán jött még össze. Leteszteltük az UX5406SA jelzésű notebookot.
Kicsi a bors és szép
A Zenbook S 14 prémium laptop, és a dizájnerek, valamint mérnökök nem törték össze magukat, hogy ezt véka alá rejtsék. Már a fedlap is egyedi, az Asus legújabb fejlesztésű Ceralumínium ötvözete, amely a kerámia és az alumínium jó tulajdonságait egyesíti. Kemény, ellenálló, merev, nehezen karcolódik, nem vonzza az ujjlenyomatokat és az idő vasfoga sem látszik meg úgy rajta. A korábban már a tesztlaborunkban is járt Zenbook S 16 ugyanilyen dizájnnal büszkélkedhet, az S 14 tulajdonképpen a kistestvére ennek. Természetesen a gép teljes borítása alumínium mindenhol máshol is, a gép fedlapja nem hajlik, a zsanér nem recseg, a gépet egy ujjal, kényelmesen, az alsó rész elemelkedése nélkül lehet kinyitni. A zsanér a gép közel teljes hosszában fut végig, de 180 fokos nyitásra nem, csak kb. 135 fokig nyitható. A gépet kétféle színben, Skandináv fehérben és Zumaia szürkében választhatod.
A gépet felnyitva faltól falig magyar szitázású, fehér háttérvilágítású billentyűzet fogad (numerikus rész nélkül), ahol a jobb felső sarokban a második gomb a bekapcsoló. Sajnos ez pont ugyanolyan magasan van és éppen ugyanúgy néz ki, mint a többi Fn gomb, még mindig jobban szeretjük azt, amikor a klaviatúrától elkülönítve található a bekapcsoló (sajnos ujjlenyomat-olvasó szenzor sincsen benne).
A touchpad a mai trendeknek megfelelően akkora, amekkora csak elfért a billentyűzet alatt, kifut egészen a készülékház széléig. A pontosságával nem volt gondunk, az élein elérhető rendszerfunkciók (például fényerő- és hangerőszabályzás, tekerés a videókban és zenékben) praktikusak, de szokni kell.
Oldalt két Thunderbolt 4 port az, amit a legtöbbet fogsz használni, hiszen a gépet is ezen Type-C portok egyikén keresztül tudod gyorsan tölteni. Azért maradt még hely egy HDMI kimenetnek és a másik oldalon egy hagyományos USB Type-A-nak is, nem kell lemondanod a jackről sem, viszont míg a Zenbook S 16-ra elfért egy SD-kártyaolvasó, addig erről itt le kell mondanod. A hálózatos rész főszereplője egy Wi-Fi 7 modul, így a jövőtállósággal és sebességgel nem lesz gondod egy jó darabig.
A hűtőrendszernél mindent bevetett az ASUS, így grafitlap, párakamra, hőcsövek és két ventilátor is azon fáradozik, hogy tartani tudja a CPU 28 wattos TDP keretét. Ez a teszt során parádésan sikerült is neki - tényleg csak a komoly terhelés során vált egyértelműen hallhatóvá a ventilátor szélzaja, ezt leszámítva szinte teljesen némán dolgozott a gép (de a ventilátorok azért mentek).
Természetesen a legújabb Windows 11 rendszerrel felszerelkezve kapható, és nagyon jó hír, hogy szinte semmiféle kéretlen szoftverrel nem kell megküzdened: nincsenek "ajándék" applikációk, suta ingyenes játékok, de még próbaidőszakos vírusirtó sem - mindössze a rendszer beállításához elengedhetetlenül fontos MyASUS applikáció, valamint a StoryCube AI képrendszerező, amely aktívan használja a CPU-ba integrált NPU-t is.
Fontos még megemlíteni a gép akkumulátorát. Ez 72 Wh-s, tehát az Asus szerencsésen nem követte el azt a hibát, hogy súlycsökkentésre hivatkozva 50 Wh kapacitás körül megállt. A töltéshez a gyári, kompakt 65 wattos töltőfejet használhatod a gép bármelyik Type-C portjára csatlakoztatva, ahol a lehetőségekhez mérten a gyorstöltést is élvezheted. Az energiatakarékosságban sokat segít a dinamikusan változó frissítésű OLED-kijelző, a jelenlét-érzékelő, valamint a takarékos(nak hirdetett) processzor.
Lunar Lake in da house
Kétségtelenül a gép egyik legnagyobb újdonsága az újgenerációs Intel CPU, amelyet Lunar Lake néven fejlesztett az egykoron egyeduralkodó, ma gondokkal küszködő Intel. 2024-ben szinte minden hónapra jutott valamiféle Intel-botrány, de a cég legtöbbször azt válaszolta, hogy egyrészt mindent megoldanak, másrészt a Lunar Lake-kel megmutatják, hogy még mindig ők készítik a legjobb processzorokat a világon - jobbakat, mint az AMD és minden ARM-alapú SoC gyártója.
A Zenbook S 14-ben debütál az Intel Core Ultra 7 258V központi egység, amely egy 2. generációs Core Ultra CPU, és mindösszesen 8 magot tartalmaz: ebből négy a P, négy pedig az E-mag, (teljesítmény és alacsony fogyasztás), ráadásul nincsen HyperThreading technológia sem, vagyis 8 programszállal boldogul a CPU egyszerre. A turbó órajel 4,8 GHz-ig tud felszökni, az alapórajel pedig 2,2 GHz, így 12 MB cache társaságában 17 W TDP-re hitelesítette az Intel a CPU-t, de turbó módban ez 37 Wattig elmehet (az ASUS Zenbook S 14 hűtése 28 W TDP-t kínál). Az NPU is erősödött némileg, immáron 47 TOPs-ra képes, a RAM-vezérlő pedig kizárólag LPDDR5X modulokat támogat, és maximum 32 GB-ot. Az új processzor izgalmas része az Intel Arc Graphics 140V integrált GPU, amely 8 Xe magot hajt 1,95 GHz-en, képes hardveres ray tracingre, támogatja a DirectX 12.2-t, az AI-számításokat és az Intel szerint minden más integrált megoldást zsebre vág.
Pofás kis méregzsák
A Zenbook S 14 nem olcsó notebook, közel 800 ezer forintos áráért alaposan meg kell dolgoznia, hogy ne fanyalogjunk. A dizájnba nem is igazán tudunk belekötni, kompakt, vékony, de nem "agyatlanul", és könnyű, vagyis pár milliméterért és grammért cserébe nem faragtak le az akkumulátorból, a hűtésből vagy a portokból. A kijelző csodás képminőséget biztosít, nekünk a 400 nit körüli fényerővel sem volt gondunk, de a fényes, tükröződő panel kültéren nagyon zavaró lehet.
A portok száma és típusa is megfelel a mai elvárásoknak, a TB4 szabvány kellő rugalmasságot ad, de azért a régebbi perifériák csatlakoztatása sem fog gondot okozni. A billentyűzet lapos és a gombok útja sem túl hosszú, de az elrendezés kényelmes, a gépelési élmény nem csapnivaló, és használat közben kevés volt a félreütés is. A hangzás a kis kasztni ellenére egészen jó, de persze csodákat nem szabad várni - volt némi élet benne, de a falakat nem rombolta le a basszus.
A nagy kérdés az volt, miként teljesít egy 28 W TDP-s környezetben az Intel új üdvöskéje, a 258V. Nos, a CPU igen fürgének bizonyult, szintetikus és valós tesztekben is jól teljesített… amíg csak egy-egy magot terhelt az adott alkalmazás. Amint sokmagos terhelésre került sor, kiütközött a kevés P-mag és a HTT hiánya, itt rendre sokkal rosszabbul teljesített, mint akár a szintén vadonatúj AMD Ryzen AI 9 HX 370, akár a korábbi, első generációs, több maggal szerelt Intel Core Ultra mobil CPU-k. Az NPU sem erősödött látványosan, szintetikus méréseknél épp hogy sikerült kimérni a különbséget az előző generációhoz képest, de nagyságrendbeli ugráshoz ennél sokkal többre lesz szükség.
Az igazi áttörést egy viszonylag váratlan területen, az integrált grafikus gyorsítónál érte el az Intel: az Intel Arc 140V Graphics óriásit gyorsult az elődjéhez képest. Már a szintetikus mérések során is impresszív számokat dobáltak a tesztek, itt is látszott, hogy nem csupán az Intel Xe Graphics vezérlőt, de az AMD Radeon 890M-et és a kézikonzolokba szerelt Z1 Extreme iGPU-ját is lekörözte az új chip. Játékok alatt szintén jól teljesített a 140V, olyannyira, hogy például Cyberpunk 2077 alatt stabil 36 fps-t mértünk elfogadható grafikai részletesség mellett. Persze ehhez némi felskálázást is be kellett kapcsolnunk, és az RTX 40-es széria sincsen fenyegetve, de azért az olyan, véleményünk szerint komoly játékra amúgy sem alkalmas GPU-kat, mint például az RTX 2050, le tudta birkózni az Intel integrált megoldása. A tesztelési időszak kissé rövid volt, még további játékokat is ki fogunk próbálni a következő napokban, hetekben, de minden jel arra mutat, hogy ez a gyorsulás minden játék alatt tapasztalható lesz. Ez pedig egy nagyon fontos mérföldkő, és utat nyithat az Intel Core Ultra 200-as CPU-k számára akár a kézikonzolok világába is, a felhasználók pedig lassan megbarátkozhatnak a vállalható integrált GPU-s játékélménnyel.
Még egy figyelemre méltó jó tulajdonsága van a Zenbook S 14-nek, ez pedig az üzemidő. Nem volt túlságosan rossz a 100-as szériájú Core Ultra CPU-val szerelt notebookok üzemideje sem, ám ezt az AMD szintén képes volt hozni (vagy túlszárnyalni), az ARM pedig kacagva megelőzte mindkét x86-os CPU-gyártó ajánlatát. Az Intel Core Ultra 200-as CPU-val szerelt Zenbook S 14 azonban ismét az élre tör, és noha az ARM-alapú gépek még mindig nagyon erősek, az új CPU és a többi takarékos komponens az új Zenbookot egésznapos üzemidővel ajándékozta meg. Átlagos irodai munka során a 15 óra könnyedén elérhető, videónézésnél pedig akár még ennél több is. Mindössze akkor kell töltővel is készülnöd, ha hosszú órákon át a CPU-t teljesen leterhelő appokat szeretnél futtatni (pl. videóvágás).
Az idén ősszel megjelent Zenbook S 14 nagyszerűen sikerült ultrabook. Kicsi, könnyű, elegáns és strapabíró egyben, amit szuper kijelzővel és vadonatúj CPU-val szereltek. A konfiguráció komolyabb munkához is ideális, de nem árt észben tartani, hogy azért többmagos teljesítménye kissé lehangoló. Ugyanakkor van Copilot+ PC-besorolás, elegendő RAM és SSD tárhely, gyors Wi-Fi és jó portválaszték. A gép integrált GPU-ja meglepetésszerűen erős, az üzemidő pedig akár egy komplett napra is elegendő. Persze mindezért 783 990 forintot kérnek, vagyis az új technológiát nem mérik olcsón, pláne akkor, ha ilyen prémium csomagolásban szeretnéd megszerezni.
