Az amerikai kongresszus mindkét házának elsöprő támogatásával (409 igen és mindössze 2 nem szavazattal) elfogadott Take It Down Act törvénytervezet Donald Trump elnök aláírására vár, aki jelezte, hogy támogatja a jogszabályt. A törvény célja, hogy kötelezze a közösségi média platformokat a nem beleegyezéssel megosztott szexuális tartalmak, köztük az AI által generált képek 48 órán belüli eltávolítására, miután azokat jelentették. A törvényhozók és az online biztonság szószólói mérföldkőként tekintenek a javaslatra, különösen az AI-eszközök által előidézett deepfake problémák, az online zaklatás és a gyerekek védelme miatt. Ugyanakkor jogvédő csoportok, adatvédelmi szakértők és titkosításpárti szervezetek komoly aggodalmaikat fejezték ki a törvény túl széles hatókörével kapcsolatban, és annak lehetséges visszaélésszerű alkalmazásával.
A Cyber Civil Rights Initiative (CCRI), amely a képalapú szexuális visszaélés ellen küzd, ugyan üdvözölte a nem beleegyezéssel terjesztett intim tartalmak szövetségi szintű kriminalizálását, mégis kritizálta a törvény eltávolítási mechanizmusát. Szerintük az új szabályozás visszaüthet az áldozatokra is, ha a rendszer visszaélésekre nyitott, például hamis jelentések özöne béníthatja le a platformokat vagy vezetheti őket túlzott cenzúrához. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy Trump nemrég menesztette a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) demokrata tagjait, így sokan tartanak attól, hogy a törvény szelektíven lesz végrehajtva, elsősorban a politikailag kedvezményezett platformokat kímélve, míg másokat célba vesznek.
A Electronic Frontier Foundation (EFF) különösen a titkosított kommunikációs szolgáltatások miatt aggódik, mivel ezek a platformok (például privát üzenetküldők vagy felhőszolgáltatók) nem tudják tartalmilag ellenőrizni a felhasználók közötti forgalmat. Az EFF attól tart, hogy a szolgáltatók, hogy megfeleljenek a törvénynek, felhagyhatnak a végpontok közti titkosítással, ami súlyosan érintené a magánszféra védelmét, különösen azokat, akik bántalmazás vagy üldöztetés elől keresnek menedéket biztonságos kommunikációs csatornákon.
"Ez azt eredményezheti, hogy a korábban privát beszélgetések megfigyelt terek lesznek"
- figyelmeztetett a szervezet. Ennek ellenére a törvény jelentős társadalmi támogatást élvez. A First Lady, Melania Trump személyesen is kampányolt mellette, és több technológiai vállalat (köztük a Google és a Snap) is üdvözölte a kongresszusi döntést. Az Internet Works iparági csoport - amelynek tagjai például a Discord, Etsy, Reddit és Roblox - szintén pozitívan értékelte a törvényt, mivel az az áldozatok kezébe ad eszközt a visszaélések gyors megszüntetésére. A két ellenszavazat egyikét leadó Thomas Massie republikánus képviselő viszont úgy véli, hogy a törvény "egy lejtő alján kezdődik", és túl könnyen visszaélésekhez és nem szándékolt következményekhez vezethet.
A törvény várhatóan rövid időn belül életbe lép, miután Trump elnök aláírja, ő maga is humorosan utalt arra, hogy "saját magára is alkalmazni fogja", mert "senkivel sem bánnak olyan rosszul az interneten, mint vele". A következő hónapok döntő fontosságúak lesznek abból a szempontból, hogy a törvényt hogyan hajtják végre, és valóban az áldozatokat védi-e, vagy újabb viták középpontjába kerül az online szabadságjogok és az állami felügyelet határvonalán.
