Mostanra kezd nyilvánvalóvá válni, hogy Amerika nem igazán akarja rendezni a Huawei ügyét, így az továbbra sem használhatja a Google szolgáltatásait a mobilpiacon, és számos tiltás, korlátozás mellett kénytelen tovább működni. Az amerikai kormány ugyanis egyértelműen jelezte, hogy továbbra is biztonsági fenyegetésnek tartja a céget, és már azzal is vádolja, hogy a világ mobilhálózataihoz titokban, hátsó kapukon keresztül hozzáfér a kínai vállalat. Állítólag erre már több mint egy évtizede módja van a cégnek.
Állítólag érzékeny és személyes információkhoz is hozzáférnek a szolgáltatók tudta nélkül, de további részleteket nem közöltek, csak azt, hogy a 4G-s éra terjedése óta igaz mindez. Ez egy magasan titkosított téma volt, az amerikai kormányzati szervek csak 2019 végén árulták el a német és brit vezetésnek. A vádaskodások minden bizonnyal odáig vezethetőek vissza, amikor a távközlési szolgáltatók által használt Huawei eszközökről terjedt el, hogy ezekben szándékosan elrejtett biztonsági rések vannak, amelyen keresztül a kínai kormány által megbízott hackerek könnyedén kiszipolyozhatnak információkat mindenről, ami a mobilhálózatokon áthalad.
A Huawei kategorikusan tagadta a vádakat, amelyeket alaptalan, bizonyíték nélküli támadásnak nevezett. Ettől azonban még a tény tény marad: amíg az amerikai kormány a fenti okok miatt fenntartja az embargót, az államokban működő vállalatok nem (vagy legalábbis csak egyenként kiadott különleges engedélyekkel) kereskedhetnek a kínai céggel. Az ARM tavaly végül kapott ilyen engedélyt, ami elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a Huawei tovább gyárthassa saját, ám amerikai szabadalmakra is épülő mobilchipjeit. Ugyanígy egyelőre használhatják a kínai mobilokban a Wi-Fivel, Bluetooth-szal és egyéb mobilos technológiákkal kapcsolatos szabadalmakat is, de a Google például nem kapott ilyen kereskedelmi engedélyt, tehát a Huawei az Androidnak csak a szabadon elérhető alapmotorját használhatja.
Ez a stratégia néhány éve már egyszer bejött Amerikának, amikor a ZTE-t vádolta meg hasonlókkal: a kínai gyártó minden tekintetben változtatásokat és teljes átláthatóságot ígért, így egy rövid szünet után tovább működhettek és kereskedhettek. A Huawei esetében azonban valamiért még erősebben kitart a vádak mellett a Trump-kormány - egyesek szerint nem is azért, mert valóban találtak volna bizonyítékot a kémkedésre, ez ugyanis szimplán nem igaz. Inkább amerikai és egyéb országokból érkező mobilcégek lobbijáról van szó, akik féltik a piaci részesedésüket a hirtelen túl nagyra növekvő Huaweitől.
És bizony, az is könnyen lehet, hogy a Trump-féle embargó-puska most visszafelé sül el. A Huawei ugyanis elkezdte fejleszteni saját mobilos ökoszisztémáját az összes Google appnak megfelelő, de saját fejlesztésű alkalmazással, valamint szintén saját app store-ral, majd szövetséget is alakított más neves kínai gyártókkal arra, hogy egy Google-től független androidos környezetet hozzanak létre. Ezzel pedig Trump és tanácsadói pont annak ellenkezőjét érik el, mint amit szerettek volna: az amerikai cégek érdekeinek védelme helyett a Google elveszíti a piaca jelentős részének számító Kínát, sőt, ha a Huawei még több nemzetközi partnert toboroz, akár világszerte bukhatnak el addig ledönthetetlennek tartott Google-bástyák. És ennek ellenére a vádaskodás, valamint az embargó dübörög tovább. Lehet, hogy jogosan, és az is lehet, hogy lobbira és találgatásokra alapozva teljesen alaptalanul, de mindenképp szétszakítva és újraformálva a mobilpiacot.
