Hiába kapott az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet az online zaklatás, vagyis a cyberbullying témája, egyelőre nem igazán sikerült áttörést elérni a társadalomban, s továbbra is sokan szenvednek a végső esetben akár öngyilkossághoz is vezető jelenségtől.
Az egyik emlékezetes ügy a japán Hana Kimura, egy 22 éves pankrátor és valóságshow-sztár tragédiája volt, akit a Netflix "Terrace House: Tokyo" című műsorából ismerhetett meg a szélesebb közönség. Kimura 2020-ban vetett véget az életének a realityben való szereplésével rázúduló twitteres beszólások miatt. Az eset nagy felháborodást keltett Japánban, melynek következményeként most szigorították a cyberbullyingért járó büntetést.
A japán parlament által hétfőn elfogadott új törvény értelmében már akár 1 évnyi börtön és 300 ezer jenes (kb. 850 ezer forint) bírság is járhat az "online sértegetésként" meghatározott bűncselekmény elkövetéséért. Ez jelentős ugrás a legfeljebb 30 napos szabadságvesztést és 10 ezer jenes bírságot kiszabó korábbi regulához képest.
A szavazást azonban heves viták előzték meg, a törvény kritikusai szerint ugyanis az új jogszabály járulékos veszteségként akadályozhatja a szólásszabadságot és a hatalmon lévők kritikáját. A megosztó törvényt végül csak azzal a kiegészítéssel sikerült átvinni, hogy 3 év elteltével meg fogják vizsgálni a véleménynyilvánítás szabadságára gyakorolt hatásait.
A hírről beszámoló CNN megszólaltatott egy Japánban élő büntetőjogászt, Seiho Chót, aki egyetért azzal, hogy gondok adódhatnak a jogszabály értelmezésével. A szakember szerint egyértelműbb iránymutatásra lenne szükség arról, hogy pontosan mi számít sértésnek.
"A felülvizsgált törvény értelmében jelenleg például talán az is sértésnek minősülhet, ha valaki idiótának nevezi Japán vezetőjét."
- mutatott rá Cho. A törvény támogatói ugyanakkor úgy vélik, hogy a súlyosabb büntetés jelentette visszatartó erő hatékony eszköz lehet a Hana Kimuráéhoz hasonló tragédiák megelőzésében. A valósághsow-sztár édesanyja évek óta kampányolt a törvény szigorításáért, most pedig üdvözölte a döntést, ám maga is reméli, hogy később tisztázódnak a szabályozás részletei.
A japán büntető törvénykönyv értelmében egyébként az minősül sértegetésnek, ha valakinek nyilvánosan lealacsonyítják a társadalmi helyzetét anélkül, hogy konkrét tényekre vagy cselekedetre hivatkoznának közben. Az utóbbi fontos különbség a rágalmazás kategóriájához képest, ahol valósként beállított konkrétumok megnevezésével történik az áldozat lealacsonyítása.
