Kedden osztotta ki a Svéd Királyi Akadémia a Nobel-bizottság idei választottjainak azokat a díjakat, melyeket a tudományos világ, az irodalom és a béke terén valamilyen kiemelkedőt alkotóknak szoktak minden évben megítélni a huszadik század elejétől kezdve. Bár már évek óta komoly fejlesztések zajlanak a mesterséges intelligencia terén, idén kapott először tudós Nobel-díjat az ezen a területen elért eredményeiért.
Az utóbbi években felfutásnak indult ágazat több olyan innovációt is magáénak tudhat, melyek óriási áttörést hoztak a technológia világában, de a legjelentősebb talán a gépi tanulásos modell megalkotása, mely lehetővé teszi, hogy az AI-ra támaszkodó platformok óriási tudásanyagot felhasználva tanuljanak meg minden olyan információt, amire szükség lehet a működésük során.
Ezt az AI-technológiák felfuttatásában kulcsszerepet játszó modellt Geoffrey Hinton, a Torontói Egyetem, és John Hopfield, a Princeton kutatói dolgozták ki, amiért most el is nyerték legnagyobb elismerés gyanánt a fizikai eredményekért járó díjat. A bizottság indoklása szerint a két szakember a mesterséges neurális hálókkal történő gépi tanulást lehetővé tevő alapvető felfedezésekért és innovációkért nyerték el a rangos elismerést.
A bizottság közleményében az áll, hogy John Hopfield olyan asszociatív memóriát alkotott meg, amely adatok felhasználásával tárol különböző információkat, amiből képes akár egy teljes képet vagy más típusú mintázatokat is rekonstruálni.
Ezt támogatja Geoffrey Hinton módszere, ami lehetővé teszi, hogy a modell magától találjon releváns információkat a vizsgált területen. Így képes akár olyan összetett feladatok végrehajtására is, mint az önálló keresés lefolytatása a meglévő adathalmazban, illetve bizonyos elemek azonosítása egy képen.
