Nemrég komoly figyelmet irányított saját cége egy, agyi implantátumokhoz kapcsolódó kísérletére Elon Musk, de míg a Neuralink demonstrációja elsősorban a hardveres fronton jelent előrelépést, addig egy ötfős kutatócsapat az agyban mért aktivitás értelmezésében mutatott fel komoly eredményeket. Ezzel pedig elérték, hogy egész gyorsan írhasson az elméjével egy nyaktól lefelé lebénult férfi.
A kísérletben két, nagyjából kétszáz elektródát tartalmazó implantátumot helyeztek el a páciens agyának abban a részében, ahol a mozdulatok szándéka megjelenik, mielőtt az egyes izmoknak kiadott utasításokká alakul. Majd ezeket rögzítették, miközben a kísérlet alanyát arra kérték, hogy képzelje el, ahogy kézzel leír egyes betűket. A felvett jelek pedig abszolút használhatónak bizonyultak, a hasonló betűk leírásának elképzelése közben kifejezetten hasonló agyi aktivitást észlelt a kutatók által összeállított rendszer, míg az eltérő betűkhöz kapcsolódó minták jelentősen különböztek egymástól. Ez olyan jó minőségű adatkészletnek bizonyult, hogy igen nagy, kb. 94 százalékos biztonsággal dekódolni tudták, melyik betű leírását képzelte el a bénult páciens.
Viszont ez a folyamat nem ment túl gyorsan, ezért egy mesterséges intelligenciát is megtanítottak rá, hogy valós időben elemezze az agyból kapott jeleket és megbecsülje, melyik betűre gondolt a felhasználó. Az eredmény pedig valóban lenyűgöző volt, előre megállapodott mondatok esetében percenként kb. 90, szabad írásánál pedig percenként nagyjából 75 karakter leírására volt képes a tesztalany, ami nem rossz azzal összevetve, hogy a vele egykorúak kb. 115 karaktert tudnak leütni egy okostelefon billentyűzetén. Azokhoz a módszerekhez képest pedig, amikor a bénult páciensek egy virtuális billentyűzet felett mozgattak egy kurzort, majd ütötték le a kiválasztott betűt, komoly gyorsulásnak számít, ezekkel korábban percenként mindössze 25 karakteres írási sebességet hoztak össze kísérletek.
Ugyan a mostani kísérlet eredménye tényleg lenyűgöző, a kutatók szerint még rengeteg munka van ezen a területen, mivel csupán egyetlen tesztalannyal dolgoztak, így nem tudják, másoknál mennyire lehet hatékony a rendszer. Továbbá a teszt alatt használt egyszerűsített ábécéből rengeteg karakter hiányzott, ahogy az is nehezítő körülmény, hogy az implantátumokat várhatóan hetente újra kell kalibrálni, egyrészt a neuronok működésében fellépő változások, másrészt a hegszövet képződése miatt. Ezzel együtt a kísérlet egyértelmű bizonyítéka annak, hogy mekkora potenciál is rejlik az agyat gépekkel összekötő rendszerekben.
