Albert Einstein óta tudjuk, hogy a világegyetemben a látható fény terjedési sebessége egyfajta abszolút érték, azaz bármilyen sugárzás, illetve energia, így a gravitációs hullámok is csak fénysebességgel terjedhetnek. A jelenség észlelésére NASA az Európai Űrügynökséggel (ESA) közösen fejlesztette ki a LISA (Laser Interferometer Space Antenna) nevű lézer-interferométeres eszközt, amely az első, gravitációs hullámokat mérő, Föld körüli pályán keringő detektor lesz.
A LISA jövőbeni pályára állítását néhány napja hivatalosan is ESA-küldetésként fogadták el az illetékes testület részéről. Jelen állás szerint a következő évtized közepén indítják útjára az "obszervatóriumot", lehetővé téve a csillagászok számára a fénysebességgel terjedő gravitációs hullámok minden eddiginél pontosabb "panorámaképének" megrajzolását.
A misszió végrehajtásához szükséges technológia alkalmazása nem teljesen újdonság. LISA Pathfinder néven még 2016-ban sikeresen teszteltek egy, a jövőben felküldeni szándékozott detektor működését demózó eszközt. A teszt igazolta a LISA működőképességét.
A LISA három részből fog állni, amelyek a Föld mögött haladva egyenlő oldalú háromszög alakú elrendezést tartanak majd fenn. Az egyes űreszközök egymástól 2,5 millió kilométeres távolságban állandó lézersugár-átvitelt fognak tartani. Ahogy ezek a sugarak oda-vissza haladnak, úgynevezett interferométereket alkotnak.
Az ezeket a reléket keresztező gravitációs hullámok megváltoztatják a lézersugarak interferenciamintázatát. A LISA ezeket a zavarokat a hullámok amplitúdójának, irányának és polarizációjának mérésére fogja felhasználni, vagyis olyan adatok kinyerésére, amelyek segítenek a tudósoknak a világegyetem összetett dinamikájának tanulmányozásában.
Most, hogy az ESA a LISA megépítésére készül, a NASA-val társult a teendők felosztására. Egy a napokban megjelent közlemény szerint a NASA a lézereszközöket, távcsöveket, az elektromágneses zavarok csökkentésére tervezett műszereket, valamint tudományos és mérnöki támogatást fogja biztosítani. A megállapodás szerint az ESA lesz felelős az eszköz többi fizikai összetevőéjért, valamint a LISA üzemeltetéséért.
Bár a LIGO (Laser Interferometry Gravitational wave Observatory) segített a csillagászoknak megerősíteni Albert Einstein gravitációs hullámokkal kapcsolatos elméleteit, melyeket az általános relativitás elméletében is kifejt, viszonylag korlátozott adatokat szolgáltat. Ha minden a tervek szerint halad, a LISA képes lesz a fekete lyukakkal és a galaxisképződéssel kapcsolatos események alacsonyabb frekvencián való észlelésére is.
