Egyre biztosabbnak tűnik, hogy kemény télnek nézünk elébe. Hónapok óta mindenki azon pörög, hogy hogyan tudja csökkenteni az otthoni rezsiszámláit, hogyan tud takarékoskodni akár a fűtéssel, akár az elektromos árammal. Persze nehéz döntéseket nemcsak a lakosságnak, hanem az önkormányzatoknak, kormányzati szerveknek is hoznia kell, itthon is sorra zárnak be a nem létfontosságú szolgáltatások, mint például a könyvtárak és uszodák.
Az elmúlt hetek eseményei azonban rémisztő képet vetítenek előre. Az orosz-ukrán konfliktus következtében megcsappanó gázszállítmány következtében sok országban egyre nagyobb a veszélye annak, hogy az áramszolgáltatásban is akadozás, kiesés lép fel. Ezt csak tovább tetézi, hogy Franciaországban például karbantartási munkák miatt épp leállítanak több nukleáris erőművet is. Ha nem tudnak mindenkit kiszolgálni, akkor az elosztóknak priorizálni kell, és természetesen, hogy a kórházak, rendőrkapitányságok, kormányzati szempontból fontos épületek nem maradhatnak áram nélkül. De mi a helyzet például a mobilszolgáltatók tornyaival?
Európában közel fél millió telekommunikációs torony üzemel, amelyeket nem igazán tudnak függetlenedni a hálózattól. Bár sokat felszereltek tartalék akkumulátorral, ezek legfeljebb fél órán át képesek még működtetni a tornyokat egy esetleges rendszerhiba esetén. A már említett Franciaországban a szolgáltató tervei szerint végszükség esetén időszakosan lekapcsolnák az áramot: az ügyben járatos források szerint legfeljebb két órára, folyamatos forgásban országszerte régiónként, ezzel csökkentve a hálózat terhelését, és csak a kiemelt felhasználók kapnának ez alól mentességet.
A francia pénzügyminisztérium szóvivője úgy nyilatkozott, hogy ezeket a tornyokat nem olyan könnyű külön kezelni, mint a kórházakat vagy katonai létesítményeket, de egyelőre semmi sincs kőbe vésve, a telekommunikációs szolgáltatók pedig értelemszerűen mindent megtesznek majd azért, hogy zavartalanul működhessenek tovább.
Hasonló a helyzet Németországban, Olaszországban és a svédeknél is. A skandináv országban például hordozható áramfejlesztőkkel hidalnák át az áramkimaradásokat, az olaszok viszont attól félnek, hogy az eszközök hirtelen ki-bekapcsolása növeli majd a meghibásodások számát, ebből adódóan pedig számolni kell majd a javítások miatti extra költséggel és szolgáltatásbeli kieséssel is.
A helyzet egyébként összességében a kommunikációs technológiák fejlődéséhez is vezethet: a két legnagyobb, telekommunikációs technológiákat fejlesztő vállalat, a Nokia és az Ericsson mérnökei is igyekeznek csökkenteni a szolgáltatások energiaszükségletét. Ha sikerülne szoftveresen optimalizálni a tornyokon átmenő forgalmat, csökkenteni azok fogyasztását, például úgy, hogy bizonyos sávokat nem használnak csak szükség esetén, akkor az átmeneti áramellátás is tovább tudná működtetni ezeket az állomásokat.
Hogy itthon hogyan kezelik majd az esetlegesen felmerülő nehézségeket a szolgáltatók, azt egyelőre nem tudjuk.
