A világ épp ChatGPT-lázban ég, ami érthető: az OpenAI mesterséges intelligenciája írt már könyvet, dalt, de akár egy orvosi szakvizsgán is könnyedén átmenne. A szöveges alapú rendszer egyre jobban fejlődik, eközben pedig egyre komolyabb képességekre tesznek szert a képeket generáló mesterséges intelligenciák, mint a Midjourney, a Stable Diffusion, vagy a DALL-E 2.
Mindkét technológia komoly aggodalmat keltett a szerzői jogvédők körében, ugyanis bonyolult jogi és etikai dilemmákat vet fel, hogy egy adott művész munkái alapján létrehozott új alkotások mennyire támaszkodnak az eredeti alkotásokra és mint ilyen, a művész szellemi termékére. Mindez onnantól válik különösen érdekessé, hogy az Adobe például már a stockfotó-galériájában is kínál mesterséges intelligencia által létrehozott képeket.
Ennek a vitának tehet pontot a végére az amerikai szerzői jogi hivatal, a United States Copyright Office (USCO) múlt heti döntése - írja a SlashGear. Az oldal értesülései szerint ugyanis a szervezet úgy határozott, hogy a kizárólag mesterséges intelligencia által, szöveges utasítások alapján létrehozott képekre nem vonatkozik a szerzői jog.
A USCO közleménye szerint ugyan a szöveg alapú parancsok úgy tekinthetőek, mintha egy művész számára adott utasítások lennének, a mesterséges intelligencia azonban maga dönt arról, hogy ezeket a parancsokat hogyan és milyen mértékben jeleníti meg a létrejövő képeken. Ez pedig azt jelenti, hogy a kreativitással és az eredeti művel kapcsolatos tulajdoni igények nem illetnek meg egyetlen élő embert sem. Az érvelés szerint a mesterséges intelligenciának utasítást adó embernek nincs valós irányítása a létrejövő alkotás felett.
Ennek értelmében a USCO úgy találta, hogy a szerzői jogi törvények nem vonatkozhatnak olyan művekre, amelyek nem emberi szerzői munka eredményei, hanem egy gép által generált alkotások.
A döntés ellenére a művészek, vagy profi grafikusok egyelőre nem lélegezhetnek fel, hiszen egyrészt az említett rendszerek tréningezéséhez továbbra is fel lehet használni az ő munkáikat, másrészt, egy grafikai munkát megrendelő fél így olyasmiért kell, hogy fizessen, ami nem biztos, hogy emberi kreativitás és emberi munka eredménye. A USCO döntése azonban nem törvényerejű, így egyelőre csak útmutatásként szolgálhat a jogalkotók számára - a vitás eseteket pedig egyelőre továbbra is eseti alapon kell majd megítélnie a bíróságoknak. Egyelőre az sem világos, hogy pontosan mekkora hányadban kell egy műnek emberi munkát tartalmaznia ahhoz, hogy szerzői jogi védelmet élvezhessen.
