Az AI technológia megmentheti, és el is pusztíthatja a világot. A legjobb esetben forradalmasíthatja a betegellátást, a társadalmunk infrastrukturális rendszereit és az élet olyan részeit, ahol a matematika ridegsége valódi megoldásokat jelenthetne. Ehelyett persze, mi képeket generálunk, játékokat csináltatunk és virtuális barátnőket ölelgetünk. Az ipar éppen úszik a pénzben, aminek az Internal Energy Agency jelentése szerint meg is lesz az ára.
A kutatás szerint az AI központok fogyasztása négyszeresére nőhet a következő években. A 2024-ben mér 460 TWh energiaigényből 1000 TWh lesz 2030-ra, ami 2035-re 1300-ra fog ugrani. A nem-AI adatközpontok, és azok igényei is növekszenek évről évre, de a mesterséges intelligenciára épített parkok jóval túllépnek az előbbi kategórián.
A legnagyobb AI központok jelenleg 100 000 háztartás energiaigényét fogyasztják, de a következő legnagyobb már 2 millióét fogja. A jelenleg tervezett (de még nem építés alatt álló) központ 5 millió háztartás energiaszükségletét fogja felzabálni.
Ezek után meglepő lehet, de az IEA munkásságának van egy meglehetősen derűlátó része is. A kutatók kiemelték, hogy az AI modellek segíthetnek a 2030 és 2070 közé tervezett káros anyag kibocsájtás nullázásában. Kifejezetten a CO2 kibocsájtást csökkentheti az algoritmus a megfelelő optimalizációs feladatok elvégzése után. Az már más kérdés, hogy a cégek, akinek erre kellene használniuk az AI eszközöket, jelenleg nem használják ezeket az AI eszközöket.
"Fontos megjegyezni, hogy jelenleg nincs erre irányuló mozgolódás. Emiatt aztán a felbecsülhető hatásuk még 2030-re is apró lesz, már amennyiben a szükséges feltételek nem állnak össze."
Szóval az energiapiac is ugyanabban a lejtőben gurul lefelé, mint minden más: lehetne ott is hatásosan használni a mesterséges intelligenciát, csak éppen ezzel senki sem foglalkozik.
