Vajon mi értelme lehet magvas gondolatainkat mindössze pár kósza karakterre korlátozni, majd ezeket ország-világ elé tárni? Nos, a Twitter sikertörténete azt bizonyítja, hogy nagyon is sok. Kevés social platformnak van annyira beszédes elnevezése, mint a Twitternek, hiszen az eredeti angol szó nagyjából madárcsicsergésnek vagy egymást követő gyors hangoknak feleltethető meg a magyarban. A Twitter gyakorlatilag ennyiről szól (bár természetesen az évek során folyamatosan bővült, fejlődött): rövid szöveges posztok közléséről. Eredetileg egyébként az egykor oly népszerű Flickr weboldal mintájára a twttr betűkombinációt használták a Twitter elnevezés helyett, de talán senki sem hullajt krokodilkönnyeket ennek elengedése miatt.
Azt csiripelték a madarak
A Twitter születésének körüljárásához tizenöt évet kell visszarepülnünk az időben. A Noah Glass és Jack Dorsey által alapított, Odeo nevezetű, podcastokkal foglalkozó cég belsős ötletbörzéjén merült fel először a Twitter alapkoncepciója, amelyet Jack Dorsey, a New York Egyetem hallgatója dolgozott ki részletesen.
A Twitter SMS-alapokra épült (ez egyébként 2020-ig nem is változott), egy konkrét személy helyett viszont egy teljes csoporttal volt lehetséges rajta a kommunikáció ebben a formátumban.
A fent említett twttr elnevezés egyébként kényszerű megoldás volt, mivel a twitter.com domain már elkelt, és beletelt egy kis időbe, míg sikerült ezt megszerezni - ezt követően lépett életbe a névváltoztatás.
A legelső tweet, vagyis Twitteren posztolt bejegyzés 2006. március 21-én született, ezt maga Dorsey tette közzé. A rendszer első prototípusát még csak az Odeo munkatársai használták belső kommunikációra, végül a publikus változat 2006. július 15-én debütált a nagy nyilvánosság előtt. Még ugyanezen év októberében több Odeo-alkalmazott (Biz Stone, Evan Williams, és maga Dorsey is) megalapították az Obvious Corporationt, és egyből fel is vásárolták korábbi munkáltatójukat, annak minden védjegyével együtt. Az Odeo bekebelezése után rúgták ki azt a Noah Glasst, akinek a twttr nevet köszönhettük.
Ebben az időben még egyáltalán nem volt tisztázva, hogy egészen pontosan milyen státuszt is kellene a Twitternek betöltenie, illetve milyen, már meglévő skatulyákba lehet besorolni, vagy esetleg milyen új kategóriát kellene alkotni számára az internet ezer és egy produktuma között. Evan Williams is úgy fogalmazott egy 2013-as interjú során, hogy egyesek mikroblognak, mások közösségi oldalnak hívták a Twittert, de annyira egyedi volt az egész koncepció, hogy végtelenül nehezen lehetett megfogni a lényegét és egyetlen elnevezéssel tökéletesen visszaadni azt.
Világosan behatárolható viszont az, hogy mi volt a nagy áttörés a Twitter számára: a 2007-es South by Southwest Interactive (SXSWi) nevű eseményen robbant be a köztudatba a rendszer. Addig naponta átlagosan 20 ezer tweet született, a konferencia után viszont ez a szám megháromszorozódott. Innen pedig már nem volt megállás, 2011-ben pedig eljutottunk oda, hogy egyetlen nap alatt nem kevesebb mint 140 millió tweet született. A Compete.com adatai alapján 2009 januárjára már a harmadik legnagyobb közösségi oldal vált a Twitterből a Facebook és a MySpace után - a korábbi mérésnél még csak a 22. helyen állt (ekkor sikerült egyébként a Facebooknak is helyet cserélnie a MySpace-szel, ekkor vált világelsővé).
2010-ben felvásárolták az Atebits applikációfejlesztő céget is, amely Apple Design díjas Twitter-klienst gyártott az Apple eszközeire, vagyis iPhone-ra és Macre. Első körben az app még a Tweetie nevet kapta, később az egyszerűség kedvéért itt is áttértek Twitterre. Jelenleg is ennek az alkalmazásnak a frissített változata érhető el Macen, valamint iPhone és iPad készülékeken. Sikerét jól mutatja, hogy a 2010-es évek tizedik legtöbbször letöltött mobiltelefonos alkalmazása lett a Twitter.
Mindenki tweetel
Nem túl meglepő módon akkor tudott hatalmas rekordokat felállítani a Twitter, amikor épp valami jeles esemény történt a nagyvilágban, mondjuk egy sportsiker. Ilyen volt például a 2010-es futball-világbajnokság, ahol másodpercenként átlagosan 2940 tweet született egy félperces időintervallumban, amikor 2010. június 14-én a japán csapat betalált a kameruni válogatott hálójába. Ugyanezen a tornán a japánok Dánia elleni győzelmekor ez a szám már 3283-ra ugrott, sőt egy évvel később a női japán-amerikai vb-meccsen elérte a 7196-ot.
Persze nem csak sportrendezvényekhez köthetők az ilyen kiugrások, a pop királya, Michael Jackson 2009 júniusában halt meg, a gyászhír közzétételét követően pedig óránként 100 ezer tweetben szerepelt az énekes neve.
A jelenlegi rekordot viszont nem más, mint egy japán animációs film tartja: a Castle in the Sky 2013-as tévés bemutatója alatt 143 199 tweet született másodpercenként.
A Twitter új ruhája
2010-ben indult el a Twitter teljes újratervezése, már ami a felhasználói felületet illeti. Nemcsak az egyes funkciók elhelyezése változott meg, hanem hatalmas újításként végre nem kellett elhagyni a Twittert akkor, ha az ember meg akart nyitni egy képet vagy videót - ezek integrálva jelentek meg magukban a bejegyzésekben is. Hatodik születésnapján a Twitter már 140 millió felhasználóval és napi 340 millió tweettel büszkélkedhetett. 2012-ben felvásárolták az akkor még elképesztően sikeres, rövid videókkal foglalkozó céget, a Vine-t (még a Vine platform tényleges élesedése előtt lecsaptak rá). A Vine végül a Twittertől különálló, egyéni alkalmazásként kezdte meg rövid, de hangos sikert jelentő pályafutását - a platformon hat másodperc hosszú videóklipeket lehetett megosztani. Az elkövetkező időszakban sem álltak le a felvásárlásokkal (Crashlytics, Trendrr, MoPub, Namo Media, Niche, Periscope, TellApart, Magic Pony). 2014-ben és 2019-ben újabb dizájnváltások következtek, az általános vélemények szerint egyre inkább a Facebookra kezdett hajazni a Twitter kezelőfelülete.
Hazugságok hálójában
2020-ban még a korábbi mértéket is meghaladta a Twitter bővülése, növekedése, ami egyértelműen összeköthető a pandémiával. Az új helyzethez viszont magának a platformnak is alkalmazkodnia kellett, mivel számos félrevezető, Covid-szkeptikus tweet jelent meg a Twitteren. 2020 márciusában jelentették be, hogy külön meg fogják jelölni azokat a bejegyzéseket, amelyek félrevezető információkat tartalmaznak, sőt bizonyos esetekben akár még konkrét linkekkel is ellátják a tweeteket - ezek a linkek valóban ellenőrzött, hiteles információkat tartalmazó oldalakra navigálják a felhasználókat.
Ahogy az az ekkora méretekkel és eléréssel bíró platformoknál lenni szokott, a Twitter sem kerülte el a hackerek figyelmét. 2020 júliusában 130, kiemelten fontos személy, többek között Barack Obama, Bill Gates és Elon Musk profilját is hackertámadás érte. Nemcsak feltörték oldalaikat, hanem posztolni is tudtak nevükben a támadók - ezekben a tweetekben bitcoint kértek a szóban forgó személyek követőitől. Pár óra alatt végére járt az ügynek a Twitter, de természetesen a cég hírnevén esett csorbát már nem volt ilyen egyszerű helyrehozni, illetve 120 ezer dollárnyi bitcoinnal így is sikeresen megléptek a hackerek.
Az utóbbi idők egyik legegyedibb közösségi applikációját, a Clubhouse-t másolva a Twitter nemrég előállt a Spaces alapötletével.
Ez egy hangalapú, több résztvevős társalgó-közösségi szolgáltatás, amelyre jelenleg az összes nagyobb oldal megpróbál saját alternatívát találni (ha már felvásárolni nem sikerült a Clubhouse-t).
Legalább egy gondolat erejéig ki kell térnünk még a Twitter és Donald Trump harcára, hiszen fontos mérföldkő volt az exelnök tevékenysége és végső letiltása is a platform történetében. Az Egyesült Államok korábbi elnöke által terjesztett félrevezető információk ugyanis katalizátorai voltak a fent említett rendszernek, amelyben a problémás tweeteket külön megjelölte a Twitter. Trump tweetjei többször is megkapták a félrevezető billogot, végül pedig a Capitolium épületének 2021. januári ostroma után véglegesen kitiltottak Donald Trumpot erről a platformról (is).
Van az a pénz
Érdemes picit a jövőbe is bepillantani, érdekesen alakul ugyanis az, hogyan tervezi a cég a legújabb trendeknek megfelelően alakítani a Twittert és például annak monetizációját. Egyelőre még csak tesztverzióban ugyan, de elindult az úgynevezett Super Follows rendszer, amelynek az a lényege, hogy a sima, hétköznapi (és persze teljesen ingyenes) követés mellett beállítható egyfajta "szuperkövetés" is. Bizonyos felhasználók ennek segítségével havi összeget kérhetnek követőiktől, akiknek cserébe extra tartalmakat nyújtanak; olyanokat, amelyek nem jelennek meg a bárki számára elérhető felületen. A Ticketed Spaces program ezt a rendszert ülteti át a korábban említett Spaces ökoszisztémába, itt a csevegőszobákat lehet monetizálni, ezekbe gyakorlatilag fizetőssé tehető a belépés. Az már a jövő zenéje, hogy ezek a megoldások milyen fogadtatásban részesülnek, de a versenytársaknál ezek az ötletek szinte kivétel nélkül beváltak.
Ha szeretnétek hasonló hasznos cikkeket olvasni, akkor szerezzétek be a 2021/11-es PC World magazint, amihez ajándék szoftverek és PC-s játék is jár.
