Az elmúlt hetekben-hónapokban nagy port kavart a mesterséges intelligencia és az azzal kapcsolatos áttörések. Néhány nap alatt több millió felhasználó íratott elemzést, beszámolót és verset a ChatGPT-vel, művészi körökben pedig arról zajlik a diskurzus, hogy vajon művészetnek lehet-e nevezni azt az alkotást, amit néhány feltétel szerint alkot meg az MI, és milyen problémákat vet fel, ha egy szoftver elkezdi egyszerűen összevadászni a képeket az internetről és felhasználni mások alkotásait, stílusát.
A Microsoft már évekkel ezelőtt meglátta a potenciált a mesterséges intelligenciában, a ChatGPT-t is fejlesztő OpenAI-ba 2019-ben egymilliárd dollárt fektettek a redmondiak, és ha igazak a legfrissebb pletykák, újabb 10 milliárd dollárral tolhatják meg a cég szekerét. Belső források szerint erre azért is kerülhet sok, mert a Microsoft igyekszik az OpenAI mesterséges intelligenciáját beépíteni a Wordbe, Outlookba, Powerpointba és társaikba. Ezzel a felhasználók néhány kattintással generálhatnának paragrafusokat vagy teljes esszéket, küldhetnek válasz-e-maileket, találhatnak meg leveleket akkor is, ha nem írtuk be a megfelelő kulcsszót.
Az implementációnak persze megvannak a maga kihívásai. Az elmúlt hetekben felhasználók tucatjai bizonyították, hogy az MI képes nagyon meggyőző, választékos, de tárgyi tévedésekre épülő okfejtésekre, amiket kellő magabiztossággal tálal. Emellett nem elhanyagolhatóak a titoktartással kapcsolatos elvárások sem, hiszen melyik vállalat szeretné, ha a belső levelezésükön, kommunikációjukon tanuló MI aztán bárki számára elérhetővé tenné az ott elhangzottakat. Maga az irány nem teljesen új a Microsoft részéről, a GPT egyes funkcióit már most is használja a Word például az automatikus kiegészítésre tett javaslatok esetében.
Hogy mennyire siettetik az implementációt, azt egyelőre nem tudjuk, de egyáltalán nem lennénk meglepve, ha a következő néhány évben valósággá válna a koncepció.
