Szerdán Kína állami űrügynöksége egy műholdat indított útnak a Holdra, amely küldetése annyiban különbözik más országokétól, hogy nem a szokásos helyszíneken fognak vele landolni, hanem a "sötét" oldalon, ami a Földről sosem látható.
Ezt tévesen a Hold ismeretlen oldalának is nevezik, pedig már 1959-ben is készített róla felvételeket a szovjetek holszondája, a Luna-3. Mióta az eszköz sikeresen továbbított adatokat a földi irányításnak, részletgazdag képekkel, térképekkel rendelkezünk az árnyékos oldalról.
Az 1,2 tonnás eszköz a tervek szerint kommunikációs feladatokat fog ellátni földi műveletek és a sötét oldalra tervezett, jövőben esedékes küldetések között.
Az eszköz egy szatelitből és két kisméretű műholdból, a Tientu 1-ből és 2-ből áll, melyeket a Hosszú menetelés 8 névre keresztelt rakéta fog eljuttatni rendeltetési helyére. A Csüecsiao-2 jelzésű szonda a Hold körül kering majd, miközben jeleket továbbít a tervek szerint májusban induló Csang'o-6 küldetésnek.
Ez az úgynevezett robotmisszió mintákat fog gyűjteni egy ősi medencéből, ami újdonság, hiszen eddig még nem sikerült semmit hazahozni holdunk árnyékos feléről. Az eszköz egyfajta közvetítő platformként is funkcionál majd a Csang'o-7-nek és 8-nak, amelyek 2026-ban és 2028-ban fognak elindulni.
Ha minden a terv szerint halad, a Csüecsiao-2 a jövőben egy olyan műholdrendszernek lesz az első tagja, amely kommunikációs eszközként funkcionál majd a legénységgel indított küldetések során. Ezek lehetnek holdi, vagy más bolygókat, például a Marsot vagy a Vénuszt célzó missziók is. Míg a Tientu-1 és 2 teszteket fognak végezni a konstelláció kiépítéséhez, addig a műholdrendszer kommunikációs és navigációs műveleteket végez el a kínaiak déli pólusra tervezett kutató állomása számára.