A klímaváltozás egyre valódibb fenyegetése mellett a részben a hatósági energiaárak fenntartása érdekében tömegével álló gyárak is és a világ több országában előforduló áramhiány tökéletesen példázza, milyen fontos lenne egy fenntartható és bőséges energiaforrás a modern emberiség számára.
Sokan úgy látják, hogy elérkezett az idő, hogy az eddig sci-finek tartott atomfúziós reaktor is valósággá váljon, erre pedig komoly összegeket fordítanak befektetők.
Több évtizede kutatják számos helyen, hogyan lehetne olyan környezetet biztosítani különböző atomok egyesülésének, hogy a folyamat közben felszabaduló energia meghaladja a beindításához szükséges mennyiséget, és ezt áramtermelésre lehessen használni. Ezen dolgozik az MIT-ből 2018- kivált kutatóközpont, a Commonwealth Fusion is, ami nemrég komoly befektetési kört rendezett, aminek során az utóbbi hónapokban 1,8 milliárd dollárnyi tőkére tettek szert többek között olyan befektetőktől, mint Bill Gates, a Google anyacége, George Soros alapkezelője, vagy a SalesForce.com.
Sok más, a területen kutató céghez hasonlóan a Commonwealth Fusion terve is az, hogy egy olyan erőmű-prototípust építsenek, ahol sikeresen demonstrálhatják, hogy képesek a befektetettnél több energiát előállítani az atomfúzió során. Ehhez rendkívül különleges körülményekre van szükség, a terület kutatói szerint ugyanis százmillió fokra hevített plazma az ideális környezet az áramtermelésre használható atomfúzió számára. Ha ebben sikerrel jár a Commonwealth - amit nagyjából 2025-ig terveznek elérni -, akkor egy újabb szintet kellene lépniük a folyamat hatékonyságát illetően, hogy ténylegesen áramot tudjanak termelni az atomok egyesítésével. Az MIT-ből kivált kutatók szerint (akik érthetően elég optimistán tekintenek a technológiára) ez a 2030-as évek elejére már megtörténhet.
Annak ellenére, hogy ennél jelentősen közelebb egyik fúziós kísérlet sem jár közelebb a sikerhez, rengeteg pénzt fordítanak befektetők a technológiát kutató más cégekre is, a Commonwealth vetélytársai közül például a Helion Energy ötszázmillió dolláros befektetésről számolt be, ami mellett további 1,7 milliárd dollárt ígértek nekik bizonyos célok teljesülése esetén, a kanadai General Fusion pedig 130 millió dollárt szerzett saját fejlesztéseire.
Ezek a vállalkozások viszont messze elmaradnak a legnagyobb fúziós projekttől, a Franciaországban működő, több kormány által is támogatott ITER 22 milliárd dollárnyi költségvetésből dolgozik az atomfúzió energiaforrássá alakításán. A bőséges anyagi mozgástér ellenére ők is csak 2025-re várják a plazma megfelelő hőfokra történő hevítését, és egy évtizeddel később a teljes atomfúzió megvalósítását. Ennek ellenére a világ leggazdagabb emberei közül sokan úgy gondolják, megéri már most a technológiába fektetni, ami sokszorosan megtérülhet a siker esetén amellett, hogy fenntarthatóbbá teheti az emberiség életmódját.
