A CST-100 Starliner egy többször felhasználható űrhajó, melyet az amerikai Boeing vállalat épít a NASA CCDev programjának keretében. Az űrhajó elsődleges célja a Nemzetközi Űrállomás (ISS) legénységének szállítása, melyhez automatikusan képes kapcsolódni.
Az űrhajó Föld körüli pályára állításáról az Atlas V rakéta gondoskodik, de úgy tervezték, hogy a Falcon 9-es hordozórakéta is képes legyen a felbocsátására. Az eszközt elsődlegesen szárazföldi landoláshoz alkották meg, de elvileg vízre is képes leszállni.
A Boeing évek óta tervezi legénységi tesztrepülését (CFT), melynek legutóbb bejelentett céldátuma április volt. Most egy pénteki üzenetből az derült ki, hogy bizonyos körülmények miatt át kellett ütemezni az indulást, aminek így a várhatóan az időpontja májusra csúszik.
A Starliner repülési tesztjén Butch Wilmore és Suni Williams, a NASA-asztronautái indulnak majd a United Launch Alliance rakétájával a floridai Cape Canaveral űrállomáson található Space Launch Complex 41 űrkomplexumból. A Boeing Starliner fejlesztése során számos kihívással kellet szembenézni a projekten dolgozóknak, mivel többszörös késedelmet okoztak különböző műszaki problémák.
Az első próbarepülésre még 2019-ben került sor. Bár az eszköz végül sértetlenül tért vissza útjáról, nem sikerült megfelelő pályára állnia az ISS-hez való kapcsolódás érdekében. Az utólagos kivizsgálás során hibák egész sorát tárták fel, amelyek orvoslásra szorultak, mielőtt újabb tesztet hajtottak volna végre. A második nekifutást 2022-ben próbálták meg, ezt végül már siker koronázta.
A felmerült hiányosságokat időközben szinte maradéktalanul orvosolták, és most a Boeing és a NASA is úgy gondolja, májusra készen fognak állni arra, hogy legénységet vigyenek fel a nemzetközi űrállomásra a Starliner fedélzetén. Az ügynökség jelenleg a SpaceX Crew Dragon nevű eszközét használja hasonló feladatokra, de ha a Boeinggel közös fejlesztésű járműve elkészül, az lehet az első, ami nemcsak a tengeren, hanem szárazföldön is képes landolni.
