Korunk egyik legmeghatározóbb technológiai újdonsága az 5G, mivel jóval gyorsabban és több eszközt tud kiszolgálni, mint elődje, ezáltal az élet számos területén eredményez változást. A svéd Ericsson telekommunikációs vállalat szerint az 5G által biztosított szupergyors internet a világ lakosságának 65 százaléka számára már 2025-re elérhető lesz, míg Kína az összes települését lefedi eddig az időpontig.
Nem csoda, hiszen mást sem lehet hallani az 5G-ről, mint hogy új távlatokat nyit, nagyobb biztonságot és innovatív megoldásokat nyújt a fejlett távközlési szolgáltatások révén, amelyek elősegítik egy új típusú digitális infrastruktúra kiépítését, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődést. Hazánkban is folyamatosak a fejlesztések a szolgáltatóknál, az új technológia kiépítése mellett zajlik a digitális termékek innovációja is, főként a mobil pénzügyi és IoT értékteremtő szolgáltatások terén. Ám mint minden új technológiához, ehhez is számos félelem és tévhit társul az NMHH legfrissebb felmérése szerint, és annak ellenére, hogy a Magyar Tudományos Akadémia már az év elején állásfoglalást adott ki az 5G mobilhálózatok várható egészségügyi hatásairól, sok helyen olvashatunk, hallhatunk az 5G-s hálózatok és eszközök keltette sugárzás vélt egészségkárosító hatásáról.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) évtizedek óta folyó tudományos kutatások és megfigyelések alapján kialakított álláspontja szerint az elektromágneses tér a nemzetközi testületek által megállapított határértékek alatt nem hordoz számottevő egészségügyi kockázatokat.
Jelenleg nem állnak rendelkezésre egyértelmű tudományos bizonyítékok vagy ellenérvek a különféle elektromágneses tereket rendeltetésszerűen alkalmazó technológiák (pl. 2G, 3G, 4G) egészségkárosító hatásairól.
Az 5G-technológia egészségre gyakorolt várható hatásai részben megbecsülhetők a korábbi 4G-, 3G-, 2G-technológiák által alkalmazott frekvenciák azonosított hatásai alapján. Mindenesetre a jelenlegi modellezések, illetve mérések alapján az 5G-technológia alkalmazásával a lakosság napi átlagos személyi RF-expozíciója várhatóan nem fog növekedni. Sőt, a nagyobb átviteli sebességnek köszönhetően jelentősen mérséklődik az adatátvitelhez szükséges idő, ami csökkenti a felhasználók elektromágneses hullámoknak való kitettségét.
Ráadásul, szintén az Ericsson megbízásából készült új tanulmány szerint, az 5G rendkívül kedvező hatással van az éghajlati célokra a CO2-kibocsátás csökkentése révén, így a technológia bevezetése négy nagy kibocsátású ágazatban - energia, közlekedés, gyártás és épületek - drámai kibocsátás-megtakarítást eredményezhet. Jelenleg úgy tűnik, hogy az 5G bevezetésével Európa egy digitálisabb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövő felé sétál.
Erdős Márton, PC World főszerkesztő
Megszoktuk az olcsó otthoni széles sávú netelérést, ezért nem csoda, hogy ezt várjuk el utazás közben is. A 4G mára már elfogadható: a lefedettség közelít a 100 százalékhoz, a sebesség pedig rég átlépte a 100 Mbit/s-ot. Az 5G-hirdetések jelenlegi egyik legfontosabb üzenete, hogy ezt a tempót tíz-százszorosára növelheted, de véleményem szerint korántsem ez az 5G igazi ereje - vagyis nem ez az egyetlen. Mert hát a nagyobb sebesség mindig jó, ám az 5G-s hálózat a terhelést is jobban tűri.
Míg egy állig felszerelt okosotthonban 20-50 netre kapcsolódó eszköz van, addig egy 5G-s cellában ennek akár a több tízezerszeresére kell felkészülni: kommunikálnak az autók, a sok-sok mobileszköz, az okosváros kioszkjai, a reklámtáblák, a biztonsági berendezések, de még az elektromos rollerek is.
A 4G ezt nem képes maradéktalanul kiszolgálni, ezért a váltás elkerülhetetlen, ám ez nem holnap és nem is jövőre jön el: kell még néhány (de legalább két) év, hogy a technológia elérhetőbb legyen, a lefedettség jelentősen javuljon, és akkor talán nem csupán a gigabites sebességet kapjuk meg, a borsos áron mért, zavaróan szűk adatkereteket is a történelemkönyvekbe száműzhetjük.
Dr. Louis Komzsik, Professor Emeritus, Óbudai Egyetem
A 5G-ről annyit tudok, mint minden hétköznapi ember: nagyobb sebességet, nagyobb sávszélességet és kisebb késleltetést ígér. Ilyen szempontból nézve nem látok semmiféle forradalmi eltérést a 4G-hez kepést, ami hasonló jellegű előnyökkel rendelkezett a 3G-technológiával szemben.
Tény, hogy a kereskedelmi felhőmegoldásokon túl a virtuális és a kiterjesztett valóságra épülő alkalmazások felhasználói jobban értékelni tudják majd az ötödik generációs technológia által nyújtott előnyöket, ezek aránya viszont nagyon kicsi a hétköznapi szintű mobilfelhasználók számához képest, így a széles körű hype egy kicsit túlzottnak tűnik számomra. Talán az egyedüli, amit én mint hétköznapi felhasználó érzékelni tudok majd az 5G-ből, az a nagyobb sávszélesség, amely előnyös, amikor több eszköz működik, több készüléket használnak egyszerre egy háztartásban. Ezenkívül viszont az átlagember mobilhasználatának szükségleteit a 4G bőven kielégítette, szerintem. Az újdonság varázsa hajtja az 5G népszerűségét és terjedését, ám az évtized vége előtt nem látom valószínűnek, hogy teljesen uralma alá venné a mobilhálózatokat.
Mallász Judit, Computerworld újságíró
Sok évvel ezelőtt az egyik mobilszolgáltató 2G-bázisállomást szeretett volna telepíteni házunk tetejére. Hatemeletes házról van szó, harminc lakással. Felkértünk egy műegyetemi oktatót, hogy szakszerűen, de közérthetően mondja el a 2G-vel, illetve a bázisállomással kapcsolatos tudnivalókat. A lakók meghallgatták a beszámolót, ám végül az ismeretlentől való félelem győzött, és elutasították a mobiltársaság kérését. Mára lekerült a napirendről, hogy rettegjünk a 2G-től, a 3G-től vagy akár a 4G-től. Most az 5G a mumus, amihez nagyon sűrűn kell bázisállomásokat telepíteni.
Természetesen senki sem állíthatja, hogy 40-50 év múlva egész biztosan nem jelentkeznek káros hatásai a rádióhullámoknak, ám tény, hogy az 5G semmivel sem jelent több veszélyt az emberi szervezetre, mint a korábbi mobilgenerációk. Sőt! Az 5G-eszközök a sűrűn lakott területeken magasabb frekvenciasávban dolgoznak, mint elődeik, és ez egyben azt is jelenti, hogy kisebb a hullámok behatolási mélysége a szervezetbe, mint az alacsonyabb sávokban működő eszközök esetében. Emellett a technológia azon a téren is fejlődött, hogy maguk a végpontkészülékek kisebb teljesítményt adnak le, mint a korábbi 2G- vagy 3G-telefonok.
Dr. Rab Árpád jövőkutató, Budapesti Corvinus Egyetem
Az emberiség az elmúlt száz évben megérkezett a bőség földjére, életszínvonalunk és ezzel párhuzamosan lélekszámunk is jelentősen megnövekedett. A digitális kultúra és az infokommunikációs eszközök azt a célt szolgálja, hogy segítségükkel megőrizhessük környezetünk épségét és életszínvonalunkat. Az 5G szabványa (és majd az őt követő 6G, 7G stb.) az emberek gyors, automatizált, hatékony kapcsolattartását segíti, működteti azokat az infrastruktúrákat és szolgáltatásokat, amelyek kritikusak túlélésünk szempontjából.
Az 5G rendkívül fontos, elkerülhetetlen szabvány, ami nem végállomás, csak egy hosszú út aktuális lépcsője.
Az okosvárosok működése, az intelligens egészségügy, a különböző emberek gyors, megbízható, rövidebb-hosszabb együttműködései, az új oktatás, bevásárlásaink, élményeink mind ezekre a rendszerekre fognak támaszkodni. Ahhoz, hogy láthatatlanul, de megbízhatóan végezzék a dolgukat, robusztus, biztonságos rendszerekre van szükségünk, amelyekben egy időben nagyon sok eszköz nagy sebességgel beszélget egymással. És ez az 5G szabvány lényege és célja.
Ha tetszett a cikk, akkor érdemes megvenned a 2021/12-es PC World magazint, ugyanis telepakoltuk hasznos és érdekes tartalmakkal, ráadásul szoftverek és PC-s teljes játék járnak hozzá ajándékba.
