Lassan heti rendszerességgel érkeznek a hírek egy-egy népszerű IT-gyártó kapcsán, melyek sikerek helyett komoly hibákról és félreérthető, rossz kommunikációról szólnak. A PC-s közösség persze azonnal igyekszik megfejteni, mi állhat a problémák hátterében, a nyomozás pedig sokszor meglepő tényeket tár fel, amik annyira betalálnak, hogy a gyártók is kénytelenek hivatalosan reagálni.
Ezen reakcióknak különböző fokozatai vannak, amelyeket érdemes figyelni, mert a gyártói beismerés bizony hatással lehet még a pénztárcád vastagságára is. Mielőtt elmerülnénk a részletekben, játsszunk el a gondolattal, hogy milyen lenne, ha mondjuk a hazai GVH vizsgálni kezdené ezeket az eseteket. Vajon milyen döntés születne az Intellel vagy akár az ASUS-szal szemben? Csak példaként említjük őket, bár épp van is okunk rá, de míg a tengerentúlon elképesztő felhajtással jár még egy apró kommunikációs baki is, hazánkban azért ezek többnyire radar alatt maradnak.
Cikkünkben bemutatjuk a főbb eseteket, valamint adunk néhány tippet ahhoz, ha a drágán megvásárolt eszközödet mégis garanciáztatnod kell.
Mindenki megőrült az Intelnél?
Muszáj foglalkoznunk vele, mert még mindig nem ért véget a Raptor Lake fantázianéven futó processzorgeneráció kálváriája. Nem szeretnénk kárörvendeni a kialakult helyzet miatt, bár legszívesebben megtennénk, hiszen tavaly bukkantak fel az első gyanús hibajelentések; most pedig 2024 nyara van.
Valami nem stimmel, ezt bizton állíthatjuk. Olyannyira nem, hogy tulajdonképpen az Intel minden egyes hivatalos közleménye, kommentje valamilyen szinten a hiba beismerésének számít. Még úgy is, hogy egy árva betűvel sem utalnak a hiba okára, csak annyit mondanak: vizsgáljuk az esetet. A 13. és 14. generációs csúcsmodellek okozta fagyások, megakadások miatt először az alaplapgyártókra mutogatott a chipóriás, felróva nekik azokat a beállításokat, melyek gyári specifikáción túli teljesítményfelvételt engedélyeztek a CPU-k számára.
A dörgedelemre BIOS-javítások sorozata érkezett válaszul immáron egy olyan profil alapértelmezett beállításával, amely szigorúan tartja a K-s csúcsverziók gyári fogyasztási értékeit. A tapasztalt felhasználók természetesen felhördültek a megoldás hallatán, hiszen ez csak amolyan szükségmegoldásnak tűnt, ráadásul némi sebességcsökkenéssel járt. Szóba került az eTVB-funkció (Enhanced Thermal Velocity Boost) működése is, ami csak plusz fejvakarást okozott, mert a túlhajtás, illetve az undervoltage (alulfeszelés, a fogyasztás manuális csökkentése) során ezt úgyis mindenki kivétel nélkül kikapcsolja.
Úgy tűnt, hogy a kellemetlen jelenség megszűnt, és mindenki elfogadja a megoldást, az igazán nagy bomba azonban idén tavasszal robbant, amikor kiderült, hogy egyre többen kezdeményeznek RMA-folyamatot (Return Merchandise Authorization), mert instabilan működnek a 13900K és 14900K típusok. A Reddit fórumai ekkor már izzottak, a nagy adag olaj pedig akkor került a tűzre, amikor az Alderon Games alapítója fakadt ki, és lényegében a processzorok visszahívására szólította fel az Intelt.
Hol tart most a történet? Az Intel kiadott egy igen érdekes közleményt arról, hogy egy hibás mikrokód-algoritmus nem megfelelő feszültségérteket küld a tápvezérlő számára, ami működési rendellenességeket okoz. Augusztusban várható a javítás az Inteltől, majd az ezt követő hetekben, hónapokban az alaplapgyártók terméktámogatási oldalait kell figyelni.
Az AMD-nél minden rendben…vagy mégsem?
Itt le is zárhatnánk ezt a történetet, ám egy kiszivárgott belső kommunikációból épp az derült ki, hogy a probléma igazi okát még mindig keresi az Intel mérnökcsapata. A kihirdetett ok és az erre adott megoldás ugyan valós és működőképes, de még ők sem tudják biztosan, hogy minden egyes konfigurációban és felhasználói környezetben valóban eliminálja-e a hibát. Ráadásul a már defektes CPU-kon nem segít, a lapka degradációja visszafordíthatatlan, az érintett felhasználóknak ajánlott belevágniuk a garanciáztatási folyamatba.
Az AMD eközben épp a Ryzen 9000-es asztali processzorok és a Ryzen AI notebook CPU-k kereskedelmi startjára készül, és nem is kívánhatnának ideálisabb helyzetet. A hiba azonban úgy tűnik, nem válogat, egy szuperáltalános megfogalmazást kitalálva ("nem teljesíti az általunk elvárt minőséget") két héttel elhalasztották az új asztali Ryzen központi egységek polcokra kerülését. Hogy mi lehet pontosan az ok, arról valószínűleg sosem hallunk majd, iparági források szerint egy kritikus AGESA firmware-verzió nem készült el időre, és enélkül nem akarják, hogy a felhasználókhoz jussanak az újdonságok. Az biztos, hogy jobb ez így, még a hivatalos értékesítés megkezdése előtt, de nem csodálkozunk, ha a vásárlói bizalom most nincs az egekben. A két chipzilla körüli problémás ügy azért is különösen fájdalmas, mert éppen 2024/2025-re várnak óriási fellendülést a PC-iparban.
Szürreális RMA-folyamatok
Az Intel egyébként próbálja kezelni a termék-visszaküldéseket, de amikor egy felhasználó a harmadik K-s processzort küldi a gyártó központjába, nem csoda, ha az újabb cserét megtagadják. Ez az a pont, ahol az egyén kénytelen várni vagy élni más lehetőséggel, de azért ez nagyon nem egyszerű; a felek érdekei eltérőek.
Talán az ASUS a legjobb példa arra, hogyan lehet egy ártatlan visszaküldési/javítási igényből óriási PR-katasztrófát növeszteni; gyorsan hozzá kell tenni, hogy bármely más gyártó is belefuthat hasonló spirálba, egy igen speciális termék miatt lett kipécézve a tajvani gyártó.
A ROG Ally sokat tett azért, hogy a windowsos kézi konzolok kategóriája megszülethessen, és sokáig vitte a zászlót, ami az MSI-t és a Lenovot piacra lépésre kényszerítette. Meglátták a lehetőséget a PC-s játékos közösségben, és nem is csinálják rosszul. Kivéve azt a részt, amikor tervezési hibáról kell tájékoztatást adni, és kezelni a tulajdonosok garanciáztatási igényeit. Az SD-kártyahasználatot érintő malőrt egyébként egész gyorsan lereagálták (önmagukhoz képest), viszont meglehetősen balszerencsés módon pont belefutottak egy olyan szervizelési igénybe, amit az egyik legnépszerűbb tech-csatorna egyik alkalmazottja indított.
Nem szeretnénk belemenni a részletekbe, ha kíváncsi vagy, mi történt, akkor nézd meg a GamersNexus videóit. Egy teljesen hétköznapi esettel indult a kapcsolatfelvétel az ASUS helyi ügyfélszolgálatával, ami egészen odáig fajult, hogy a Computex kiállításon roppant kellemetlen személyes beszélgetésben próbálták a gyártó képviselői kezelni a problémát. A "szeretnénk egy felettes döntéshozóval beszélgetni az ügyről" és társai mondatokból végül sikerült kiutat találni; a konkrét ügy rendezése minden bizonnyal megtörtént, az ASUS pedig inkább a ROG Ally X-re próbálja terelni a figyelmet (ami egyébként remekül sikerült. Tesztünket a 16. oldalon találod).
Súlyos adatkezelési hiányosságok a Zotacnál és az MSI-nél
Nemcsak konkrét termékre vonatkozó hibákkal lehet ráijeszteni a felhasználókra, a két távol-keleti gyártó tökéletes példát hozott arra, milyen az, amikor a szervezeten belül lépnek fel adatkezelési hiányosságok. Egymáshoz hasonló hibát vétett a két márka, a Zotacnál szembesültek először, hogy a Google-ön keresztül kereshetővé vált több ezernyi RMA-kérés, vagyis terméktámogatással kapcsolatos adat. Nem történt kibertámadás, csupán egy rossz szerverkonfiguráció miatt publikus csatornákon váltak böngészhetővé felhasználói és vállalati adatok, amelyek termék-visszaküldésekhez kötődtek.
Az MSI-nál cifrább helyzet alakult ki, a Google-ből elérhető RMA-adatokon túl a teljes belsős intranet elérhetővé vált, vagyis az adatokon túl a gyártói felületen lépkedve például számlákat lehetett letölteni. Egészen elképesztő hibák, ráadásul mindkét esetben a felhasználók és a sajtó irányából érkezett a felszólítás, hogy a cégek javítsák azokat. Tudomásunk szerint hivatalos közleményt egyik gyártó sem adott ki.
Hogy miért súlyos ez a két eset? Az adatok között e-mail címek, telefonszámok, azonosítók szerepeltek, a böngészhető számlákon pénzügyi tételekkel, amik nagyon gyorsan felhasználhatók egyszerűbb vagy igen komplex online átverésekhez. Másfelől a nagy AI-forradalomban a nagy nyelvi modellek tanítása az interneten elérhető tartalmakkal is történik, a szivárgással tulajdonképpen több százezernyi ügyféladat kerülhet be az AI-körforgásba.
Tudatosan, okosan végezd a garanciáztatást
A legbölcsebb tanács, amit adhatunk neked, hogy semmiképp se indulatból, dühből építkezve vidd végig a folyamatot. Sokan sajnos még mindig így állnak neki, és végül a megoldást, az ügyek rendezését ennek a mindkét fél számára kellemetlen viselkedésnek tulajdonítják. Pedig valójában neked is érdeked, hogy normális mederben folyjon a garancia, szavatosság érvényesítése.
A hazai jogszabályi környezet világosan meghatározza, kit kell felkeresned hibásan működő eszköz esetén, bizonyos nemzetközi vásárlásoknál pedig lehetőséged van közvetlenül felvenni a kapcsolatot a gyártóval. Mind magyarul, mind angolul törekedj a világos kommunikációra, utóbbi esetben bátran kérj megerősítést a leírtakhoz, akár AI-alapon. Előzetesen felesleges túlgondolni a folyamatot, várd meg, milyen reakciót kapsz, milyen lehetőségeket kínálnak fel a javításra, cserére vagy alkatrészpótlásra.
A kiskereskedői virtus miatt persze sokszor "elgurulhat a gyógyszer", de a helyzet rendezése mégiscsak mindkét fél érdeke, és tisztán, türelemmel kezelve megfelelő lesz a lezárás. Legyen az kijavított hiba, vagy visszafizetett pénz, a gyártó iránt táplált bizalom szintjét mindvégig te döntheted el. Nagyon elszabadulnak az indulatok? Teljesen megszűnik a párbeszéd? Igen, ezek előfordulhatnak, de mindig van egy pont, amikor a lehiggadásra a másik fél is vágyik; majd egyébként hirtelen meglepődik, hogy "jé, normális ügymenettel milyen gyorsan lezárható az ügyfélpanasz…".
A Zotac és az MSI esetei miatt kezdd el komolyan venni az adatkezelést is, és lehetőleg te is tartsd be a közismert szabályokat otthoni PC-den vagy mobilodon. Bátran kérdezz rá az adott szerviznél vagy gyártónál, milyen módon gyűjtik, tárolják az adataidat, és ha valamely tételnél elbizonytalanodsz, ne legyél rest tovább boncolgatni a témát. Kis ország vagyunk, de a digitális térben nincs méretbeli különbség; mindenkire ugyanúgy vonatkoznak az adatszivárgási, kiberbiztonsági veszélyek.
