A különféle vállalatok alapvető célján való gondolkodás meglehetősen ritka esemény, lévén a helyzetet nagyon leegyszerűsítve mindegyik vezetősége csak profitot szeretne, amelyet tipikusan eladható termékek tervezésével és/vagy gyártásával kívánnak megkeresni. Ez mobilos téren is tökéletesen igaz, a kivételt erősítő szabályt úgy tűnik a Motorola Mobility képezi.
A Google által szigorúan véve 2012. május 22-én felvásárolt vállalat az utóbbi másfél évben alig néhány termékkel rukkolt elő, és noha a cégtől származó hazugságvizsgálós mikrofon és legóként szerelhető mobil ötletszinten érdekesek, ám a jelenre is gondolni kell. A keresőcég 12,5 milliárd dollárért vásárolta fel a Motorola mobilos üzletágát, amely még dúsgazdag barátok közt sem aprópénz.
Természetesen fontos megemlíteni, hogy a Motorola akvizíciója nem csak a hardverekről szólt: az Android operációs rendszerrel szerelt mobilokból komoly bevételre szert tevő vállalatokat – például a Samsungot, LG-t és HTC-t – a szokásos trollok mellett az Apple és Microsoft is jogi kereszttűz alá vették. A keresőcég szabadalmak nélkül nem tudott segíteni partnereinek az ellentámadás megindításában, plusz nem tudhatta, hogy a jövőben nem kell-e magának is magyarázkodnia a tárgyalóteremben. A Motorola masszív távközléssel kapcsolatos szabadalmi portfóliója birtokában kiegyensúlyozottabb lett az erőviszony.
Nemrégiben a PhoneArena tolmácsolásában hozzánk is eljutott a The Wall Street Journal cikke, amely szerzőjének elmélete szerint a Motorolának a tervek alapján lényegében trójai lóként (kellene) funkcionálnia. A gyártó célja állítása alapján csupán annyi, hogy lenyomja az okostelefonos piacon az árakat, ezzel elősegítve az Android terjedését. A folyamat elméletben képes lenne növelni a Google mobilos hirdetési bevételeit, önmagában a gyártónak szerinte nem is kell nyereségesen üzemelnie. Ez kellemetlenül érinthetné a Google partnereit, hiszen azok a hardverből próbálnak profithoz jutni.
Mindez részben nem újdonság: a Google sajtósai a felvásárlás után elérhetővé tettek egy súgót, amely áttekintést ad az akvizícióról. A legelső pont szerint az együttműködés célja a jobb és olcsóbb telefonok készítése, továbbá az androidos ökoszisztéma szabadalmakkal való védelme.
Az üzleti modell kapcsán már nincs hivatalos tájékoztatás, és ugyan a Moto X és Moto G készülékek köztudottan (relatíve) kedvező áron kerültek piacra, a „nulla profitos” üzleti modell nem tűnik egyértelműnek. Előbbi készülék előállítási költsége a becslések szerint olyan 250 dollár, és noha előfizetéssel a telefon 50 dollárnál kezdődik, ám kártyafüggetlenül 530-600 dollárt kér érte a vállalat. A Moto G már gyanús, hiszen az ismeretlen előállítási költségű modell kártyafüggetlenül 179-199 dollárba kerül, a hardverét figyelembe véve ezen valószínűleg tényleg nem keres egy fillért sem a divízió.
Összességében nem érdemes tényként kezelni a Wall Street Journal beszámolójának következtetéseit, hiszen ennyire kevés termék mellett a külsőségek alapján nem ítélhető meg az üzleti modell. Könnyedén elképzelhető, hogy a különböző árkategóriájú és közönségű Motorola mobilok esetén eltérő módokon próbál profithoz jutni a Google, amely viszont okos elképzelésnek tűnik, bár ez is csak spekuláció; remélhetően jó néhány készülék piacra dobása után jövőre tisztázódik majd a helyzet.
(Forrás: PhoneArena, WSJ, Google | Fotó: Motorola)
