Kedd reggel körülbelül atomcsapáshoz mérhető hírértékű bejelentést téve a Nokia és Microsoft tudatták a világgal, hogy utóbbi felvásárolja a legendás finn vállalat komplett mobilos divízióját. A Lumia és Asha telefonokon is dolgozó gárda mellett ráadásul a gyártást is felmarkolta az egyelőre Steve Ballmer vezette vállalat.
Ezen hírre mobilos körökben az általános reakció a szomorúság volt: ugyan a Nokiának köszönhetően a Windows Phone mostanra szereplővé vált a piacon, ám a Microsoftban keveseknek van komoly bizalma, különösen annak fényében, hogy az XBOX-on kívül eddig a vállalat összes saját hardveres kezdeményezése bukásnak bizonyult – a KIN mobiloknál jobb példát fel sem lehetne hozni.
A komplett üzlettel kapcsolatban az utóbbi napokban kiderült információk alapján nem kell temetni a Nokia mobilgyártását, sőt: a symbianos bukás óta talán ennél jobb alkalma még nem volt az újjászületésre a vállalatnak.
A két multi közti szerződés alapján az eredeti hírekkel ellentétben a Microsoft az Asha alaptelefonok esetében a jövőben használhatja a Nokia márkanevet, ám okostelefonok esetében nem. A finn cég 2015. december 31. után okostelefont újból piacra dobhat majd a megszokott márkanévvel, a kérdés pedig az, hogy miért ne tenné meg?
Az akvizíció 2014 eleji befejeztével a Microsoft közvetlenül 5,44 milliárd eurót fog átutalni a Nokia számlájára, ennyi pénzből könnyen létre lehet hozni egy a korábbinál jelentősen kisebb és fókuszáltabb mobilos üzletágat. A divíziónak nem kellene foglalkoznia a régebben kiadott telefonokkal, ősi kódbázisokkal és függőségekkel, szabadon dönthetnének az operációs rendszer ügyében.
Ezen felül az új Nokiának a már emlegetett szerződés miatt körülbelül két év állna rendelkezésére az első termékeinek teljes körű megtervezésére, amely rengeteg idő. A mérnöki szakértelemmel sem lenne probléma, hiszen az akvizícióval automatikusan Microsofthoz kerülő kulcsfontosságú Nokia-alkalmazottak nem rabszolgák, bármikor felmondhatnak az új munkáltatójuknál a régihez való újbóli csatlakozás céljából.
Az utóbbi napok reakciói alapján a cikkben vázolt események sorozata sokukban fel is merült, sőt: Thomas Zilliacus, a Nokia régi ázsiai és csendes-óceáni térségekért felelős igazgatója már az üzlet bejelntésének napján megalapította Newkia (nem vicc) nevű vállalatot. Az úriember okostelefon-gyártót szeretne létrehozni, amely gerincét reményei szerint a Microsofttal nem rokonszenvező nokiások fogják adni. A cége elsőként ázsiai piacra készítene androidos telefonokat.
Végül nem szabad megfeledkezni a szintén volt nokiások által alapított Jolláról sem, amely az elkövetkező hónapokban kívánja piacra dobni a MeeGón alapuló Sailfish OS-szel szerelt első mobilját. Az apró Jolla a demonstrációk alapján komoly hardveres és szoftveres alapot adhatna a Nokia esetlegesen feltámasztani kívánt mobilos divíziójának: nem lenne kötelező Androidot használni.
