Körülbelül egy héttel ezelőtt a Mozilla bejelentette, hogy a sokáig B2G (Boot to Gecko) néven pátyolgatott, majd nem meglepő módon Firefox OS végleges névre keresztelt mobilos operációs rendszeréből elkészültek az első Windows/Mac OS/Linux platformokon kipróbálható buildek. Ezen változatok természetesen nem teljes értékűek, hanem elsősorban programozóknak szóló előzetesek, amelyek segítségével az érdeklődők már neki tudnak állni webes alkalmazásokat fejleszteni a rendszerre.
Utóbbi mondat megértéséhez nem árt tisztában lenni a Firefox OS alapvető felépítésével: az operációs rendszer legalsó szintjén a Linux kernelből és hardverabsztrakciós rétegből összeálló „rendszermag” terpeszkedik, ennek tetejére a fejlesztők ráépítették a Firefox böngészőből ismert Gecko böngészőmotort, amely a legfelső szinten lévő Gaia felhasználói felületet rendereli.
A Firefox OS komplett kezelőfelülete a weboldalak programozására kitalált HTML / CSS / JavaScript trió segítségével lett elkészítve, ebből sejthető módon az operációs rendszerre fejleszteni kívánók nem használhatnak majd natív kódot a szoftvereikben. Tulajdonképpen az egész Firefox OS egy webböngészőt takar, noha az alkalmazások (vagy legalábbis a kliens oldali részük) igény esetén legyorsítótárazhatóak a futtató telefon háttértárára, így a hagyományos programokhoz hasonlóan internetkapcsolat nélkül is elérhetőek maradhatnak.
Olvasóink egy jókora táborának ismerős lehet a felállás, hiszen a Google pontosan ugyanezt a koncepciót alkalmazta a Chrome OS esetén, csak a megcélzott hardver volt más. A végső kérdés viszont maradt ugyanaz, mint ami a keresőcég platformja kapcsán is feltett szinte mindenki: ha a rendelkezésre álló hardveren kiválóan használhatóak teljes értékű operációs rendszerek, akkor mégis mi értelme van egy lebutított szoftvert futtatni rajtuk?
Ugyan a Firefox OS koncepciója rendkívül érdekes és modern, ám gyakorlatilag semmi előnye sincsen: a komplex felhasználói alkalmazások létrehozása erősen problémás rajta, a natív kód futtatásának hiánya miatt pedig a rengeteg erőforrást igénylő programok (például a teljesen térbeli grafikát használó WebGL-es játékok) szinte biztosan el fogják kerülni a platformot.
Ettől függetlenül mindkét kategóriába tartozó alkalmazások készíthetőek rá, ám a Mozillának problémái akadhatnak a komolyabb fejlesztők támogatásának megszerzésével, hiszen aki webes technológiákat felhasználva kíván valamit létrehozni, az a potenciálisan megszólítható felhasználók számának maximalizálása érdekében úgy is elérhetővé fogja tenni a termékét az interneten.
Ezek után a kifejlesztett szoftver minden mobilos operációs rendszeren használható lesz, egyszerűen nincs értelme mesterségesen csak a Firefox OS-t futtató telefonok tulajdonosaira korlátozni a lehetséges ügyfelek körét. A Mozilla által a rendszerhez beígért alkalmazásbolt éppen ezért egy meglehetősen üres ígéretnek tűnik: szimplán a léte miatt valószínűleg nem fognak tonnaszámban minőségi programok készülni a platformhoz, noha a színes szoftveres ökoszisztéma az Apple iOS és Google Android által uralt iparban már a siker alapfeltételének számít.
Ugyan az írás meglehetősen negatívra sikeredett, ám semmilyen problémánk sincs a Mozilla gyermekével, viszont reménykedünk benne, hogy a ZTE és Alcatel 2013 elején kimondottan piacképes hardvereken kívánják majd útjára indítani az operációs rendszert.
